NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Szülni Berlinben - várólistáról várólistára

Szülni Berlinben - várólistáról várólistára
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Berlinben a születésszám növekedése az anyák és a hatóságok számára is megnehezíti az életet.

Berlini Baby Boom: Kismamák mindennapi harca a várólistákkal

HIRDETÉS

Míg Németország születési rátája Európában a legalacsonyabb, Berlinben egyre több gyerek születik. A növekvő gyerekszám egyre nehezebb helyzetbe hozza a kismamákat -és az ellátórendszereket is.

Ida 2016 júliusában született Berlinben. Édesanyja, Sara, már a terhesség 12. hetében nekilátott a védőnőkeresésnek, de mindhiába. Hamar tudatosult benne, hogy nem lesz egyszerű olyasvalakit találni, aki a közelben dolgozik, ugyanakkor szorgalmas, megbízható és szerethető is. Az ötvenedik telefonhívás után feladta, és bekönyörögte magát az egyik védőnőhöz (vagy ahogy Németországban hívják, bábához), aki még hajlandó volt fogadni őt. Sara ekkor még nem is sejtette, hogy ez még csak a kezdet.

“A negyedik hónapban elmentünk annak a kórháznak a tájékoztatójára, ahol szülni szerettem volna. A terem annyira tele volt, hogy elsőre nem is találtunk helyet. Extra székeket kellett behozni, pedig jó nagy helyiség volt, és ilyen fogadóóra szinte minden héten van. Amikor láttam, hogy milyen sok nő szeretne szülni abban a kórházban, megrémültem, hogy nem kapunk helyet, de szerencsénk volt. A szülésfelkészítő tanfolyamra való jelentkezés már nem ment ilyen könnyen. Három hétig hívogattam őket, mire végre nem az üzenetrögzítő válaszolt. Aztán amikor a tanfolyamot vezető bába közölte, hogy ne lepődjünk meg, ha mégsem szülhetünk abban a kórházban, teljesen megrémültem.”

Teltházas szülőszobák

Bár a német kismamáknak jogukban áll kiválasztani a kórházat, ahol szülni szeretnének, egyre gyakrabban fordul elő, hogy másik intézménybe irányítják őket a szülés beindulása után. A berlini szülészetek ugyanis egyre többször jelentenek telt házat. Az egyik legnagyobb kórházcsoport, a Vivantes klinikáin például, ahol a berlini babák mintegy harmada jön a világra, 2017 januárjában a 31 napból 12-szer kellett bezárni a kapukat a mentőautók előtt, mert újabb szülő nőket már nem tudtak volna fogadni. Kristina Tschenett, a Vivantes szóvivője megkeresésünkre azt is elmondta, hogy az egyik belvárosi klinikán egy irodahelyiséget betegszobává kellett alakítaniuk, hogy bírják a terhelést.

Berlinben 2005 óta folyamatosan emelkedik a születések száma. 2007 óta oly mértékben, hogy az már a halálozási számokat is meghaladja, így Berlin (Hamburg mellett) az egyetlen olyan város a szövetségi köztársaságban, amelynek nő a lakossága. Míg a 82 milliós Németországban évente mintegy 150-200 ezer emberrel több hal meg, mint amennyi születik, addig a 3,6 milliós Berlinben 2014-ben és 2015-ben is mintegy ötezerrel több gyerek született, mint ahány haláleset volt.

Ezeket az adatokat azonban nem szabad összemosni a Németországba, és különösen nem a Berlinbe érkezett menekülthullámmal – figyelmeztet Christoph Lang, a Berlini Szenátus egészségügyért felelős szenátorának szóvivője. – Berlin már a menekülthullám előtt is bevándorlók egyik fő célpontja volt. És nem csak külföldről, hanem Németországon belülről is.

Sok német fiatal érkezik ide, akik itt tanulnak, itt alapítanak családot, elkezdik a karrierjüket, majd továbbállnak. Ebből adódik, hogy Berlin a legfiatalabb német város. Az itteni átlagéletkor 42,8 év (2016-os adat), vagyis egy átlag berlini csaknem két évvel fiatalabb egy átlag németnél.

Lang szerint ez nagy kihívások elé állítja az új városvezetést, amely tavaly novemberben kezdte meg a munkáját. Elsődleges feladatuknak azonban nem is a kórházi ágyak, inkább az óvodai férőhelyek bővítését, illetve a védőnő-hiány megoldását tartják. Április elején ülnek le tárgyalni a Berlini Védőnők és Bábák Szövetségének szakembereivel.

A napi 24 óra nem elég

“Három-négyszeres túljelentkezés van jelenleg Berlinben egy-egy védőnőre. Ott tartunk, hogy a napi 24 óra nem elég, hogy tisztességgel elvégezzük a munkánkat” mondja Susanna Rinne-Wolf, a Berlini Védőnők és Bábák Szövetségének elnöke. A szervezetnek jelenleg 950 regisztrált tagja van, de arról, hogy pontosan hány védőnő dolgozik a német fővárosban, nincsenek statisztikák. A szövetség egyik tavalyi kutatása azonban kimutatta, hogy a megkérdezettek 90 százaléka túlórázik, és a kórházban dolgozók legalább felének kell egyszerre három-négy , minden ötödiknek pedig négy vagy annál is több szülő nőt ellátnia párhuzamosan.

“Ezt nem nevezném biztonságos ellátásnak. És ezek után ne csodálkozzanak a kórházak, hogy csak a védőnők 20 százaléka vállal náluk teljes állást. Az ott dolgozók alul vannak fizetve, és túl vannak terhelve. A kórházaknak vonzóbbá kellene tenniük ezt a szakmát: több állást kéne kiírniuk és jobb fizetést biztosítaniuk, hogy a szülészetek személyzete nőjön, és az ellátás biztosított legyen.” A szövetség elnöke szerint a berlini városvezetésnek elsősorban ezt kellene szorgalmaznia, mert ha a szülészeteken több védőnő dolgozna, kevesebbszer kellene teltházat jelenteniük.

Várólistáról várólistára

Ida édesanyját, Sarát azonban nem is a kórházi ellátás bosszantja leginkább: “A berlini gyerekvállalás egyet jelent azzal, hogy várólistáról várólistára kerülsz. Vársz a nőgyógyászra, majd a védőnőre, majd a kórházra, majd a kismamatornára, de még a babakocsira is.

Jelenleg négy hónapja várunk arra, hogy bölcsődei férőhelyet kapjunk. És itt most nem arról van szó, hogy extra igényeink lennének. Még csak ahhoz sem ragaszkodtunk, hogy minden a környékünkön legyen. Engem az zavar leginkább, hogy nincs igazi választási lehetőséged, hogy nincs az, hogy ki tudod választani a hozzád, vagy a gyerekedhez leginkább illő intézményeket, személyeket, hanem azzal kell megtalálnod a közös hangot, akinek jut ideje Rád, ahol még beleférsz a ’keretbe’. Erre azért nem számítottam volna Berlinben.”

Diseri Dóra, Berlin

A cikk megosztásaKommentek