Adóreform és a munkahelyteremtés fellendítése vár a francia államfő utódjára.
Adóreform és a munkahelyteremtés fellendítése vár a francia államfő utódjára. Francois Hollande is ezeket ígérte 2012-es megválasztásakor, ám ígéreteit nem sikerült megvalósítani.
Hivatalba lépésekor a munkanélküliségi ráta 9,3 százalékon állt. Hivatali ideje alatt volt, hogy 10 százalék fölé ugrott, és csak az idei harmadik negyedévre mérséklődött 9,7 százalékra, ami még mindig magasabb, mint 2012-ben volt.
A helyzetet munkaügyi reformmal akarta a kormány rendezni, ám a szakszervezetek úgy látták, hogy a szabályok lazítása csak a vállalatoknak kedvez,a dolgozók kárára, ezért nyáron számos tüntetést tartottak a francia nagyvárosokban.
Francois Hollande elnöksége alatt emelte a háztartásokat terhelő adókat. A GDP-arányos adóbevétel 47,9 százalék, a legmagasabb az EU-ban, ahol az átlag 40 százalék. Az eurózónában 41,4 százalék.
A megemelt adók több mint 50 milliárd eurós pluszbevételt jelentettek az államnak, ám a lépés végül a gazdaság növekedését lassította.
Franciaország gazdasága a harmadik negyedévben 1,1 százalékkal bővült, 2016 egészében pedig várhatóan 1,4 százalékos lesz a GDP-növekedés üteme. Hollande elnöksége kezdetén még 2,5 százalékos növekedést tervezett.
Félresikerült gazdaságpolitikája miatt Francois Hollande minden idők egyik legnépszerűtlenebb francia elnöke lett. Ahhoz, hogy a gazdaság helyreálljon, utódjának az adórendszer mellett a munkaügyi törvényeket is meg kell reformálnia.
