A csütörtöki aláírás után a kongresszusnak is jóvá kell hagynia a békemegállapodást
Négy évi tárgyalást követően szeptemberben megegyezésre jutott a kolumbiai kormány a FARC fegyveres felkelőcsoport anonim képviselőivel, hogy véget vessenek az országban tomboló erőszaknak.
A Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC), máskor Néphadsereg néven emlegetett militáns lázadócsoport ötven éve áll konfliktusban a kormánnyal. Főtárgyalójuk úgy fogalmazott a kompromisszumok megkötése után, hogy “a háborúnak vége”.
A megállapodás aláírását azonban az október 2-i népszavazáshoz kötötték. A szavazók kis többséggel elutasították azonban. Elemzők szerint ezzel inkább az elnök ellen, mintsem a megállapodás ellen voksolt a szavazók nagy része.
A paktum ellenzői is békemegállapodást szeretnének, de szerintük a kormány túlságosan enyhe feltételekbe ment bele, így büntetés nélkül “sétálhatnak vissza a társadalomba” olyanok is, akiknek fegyveres erőszak miatt börtönben lenne a helyük. Büntetés hiányában akár pártot is alapíthatnak a gerillák.
A FARC Kolumbia legrégebbi, legnagyobb, leghatékonyabb és legjobban felszerelt fegyveres gerillaszervezete, amely 1964-1966 között jött létre, a Kolumbiai Kommunista Párt katonai szárnyaként.
Mára az ország területének 40 százaléka fölött szerzett ellenőrzést közel 20 ezer tagjuk. Anyagi forrásaik legális vállalkozások mellett kábítószer- és emberkereskedelemből, egyéb bűncselekményekből egészülnek ki.
A FARC azt kommunikálja, hogy a vidéki szegények érdekeit képviselik, ellenzik az USA befolyását, a privatizációt és a multinacionális vállalatok térnyerését.
A referendum előtt az egyezség elutasításáért kampányoló korábbi elnök, Alvaro Uribe szerint a felkelőknek börtönben a helyük, és nem szabad a gerillákat a politika közelébe engedni.
- Elismerésem mindenkinek, aki erőfeszítést tett, hogy végiggondolja az egyezményt, és annak ellenére nemmel szavazott, hogy békemegállapodást akar. A fiataloknak annyit mondhatunk, hogy a béke csodálatos, de a havannai megállapodás kiábrándító – mondta Alvaro Uribe, korábbi elnök, jelenleg ellenzéki vezető.
A fegyvernyugvást célzó törekvésekért Juan Manuel Santos elnök Nobel-békedíjat kapott. Bejelentette, hogy újabb tárgyalásokkal igyekeztek megegyezni egy olyan békemegállapodás kereteiről, ami már megfelel azoknak is, akik a népszavazáson elutasították.
Amíg Santos a politikai feszültségeket csillapítja, félő, hogy a felkelők szétszakadozottabb csoportjai nem tartják a tűzszünetet.
- Most mindannyiunkért kell döntést hoznunk, azért a békéért, amit mindannyian akarunk, és amit most lehetséges elérni, és ami most megerősíthető. Nem adom fel az ezért való erőfeszítést, mandátumom utolsó pillanatáig. Jobb országot akarunk a gyerekeinknek – mondta a kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos.
A tervek szerint november végéig maradnak tárgyalóasztalnál a kolumbiai kormány és a FARC gerilláinak képviselői, a kubai fővárosban.
Az egyeztetés folytatásának célja, hogy olyan változtatások kerüljenek a békemegállapodásba, amik megnyugtatják azokat a választókat, akik a referendumon leszavazták az előző egyezséget.
Hat héttel a népszavazás után úgy körvonalazódik az új egyezmény, hogy az ellenzék és más csoportok észrevételeit is igyekeznek szem előtt tartani.
Az aláírást csütörtökre tűzték ki, utána a törvényhozásnak küldik el jóváhagyásra.
Az elhúzódó fegyveres konfliktusban több mint 220 ezer kolumbiai halt meg és hétmillióan kényszerültek elhagyni otthonaikat. Csak az aknák 11 ezer embert öltek meg 1990 óta.
