A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elsöprő hadjáratot indított Irakban és Szíriában 2014-ben, mindezt elképesztő gyorsasággal.
A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elsöprő hadjáratot indított Irakban és Szíriában 2014-ben, mindezt elképesztő gyorsasággal. Júniusban offenzívát kezdett a második legnagyobb iraki város ellen, és Moszul hamarosan a dzsihadisták kezére került. Innen hirdette meg az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi, hogy iszlám kalifátust hoz létre, aminek Moszul a központja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Most az iraki hadsereg és a kurd harcosok az amerikai erők támogatásával nagyszabású offenzívát hirdetett a szélsőségesek fellegvárának visszafoglalására. A dzsihadisták, úgy tűnik, visszavonulásra kényszerülnek.
Moszul több szempontból is fontos. Az ország elhelyezkedése miatt az elmúlt évtizedekben mind a kurdok, mind az irakiak kontrollálták a várost. Miközben mindannyian: az iraki hadsereg, a pesmerga erők és a törökök által támogatott szunnita milíciák a város felszabadításáért küzdenek, közben egymással is feszült sakkjátszmába bonyolódtak.
A szélsőségesek fellegvára várhatóan hamarosan elesik. A koalíciós erők jelentős túlerőben vannak a dzsihadistákkal szemben. Mintegy 4500 szélsőséges van a városon belül, miközben 50 ezer iraki, kurd, síita, török, amerikai és francia katona közelít Moszul felé minden irányból.
Az iraki kormány számára nemcsak az jelent kihívást, hogy visszavegye a várost a dzsihadistáktól, hanem az is, hogy biztosítsa a többségében szunnita lakosságot, hogy nem kerül tűzvonalba, nem esik bántódása. Amikor az iraki miniszterelnök bejelentette az offenzívát, így fogalmazott: Felépítünk egy tartományt, ahol minden szekta és vallás együtt lesz.
Az iraki hadsereggel harcoló síita milícistákat arra utasították, hogy maradjanak a városon kívül, mert attól lehet tartani, hogy bosszúból gyilkosságokat hajtanának végre a Moszulban rekedt szunnita lakosság körében. Bár az továbbra is kérdés, hogy a síita, szunnita és kurd népesség hogyan tud majd együtt élni a későbbiekben Irakban.
A kurd harcosok számára, akik a frontvonalban harcoltak az Iszlám Állam ellen, Iraki Kurdisztán konszolidációja mindennél fontosabb. Eközben Recep Tayyip Erdogan török elnök figyelme is Moszulra irányult. Ankara törekedne arra, hogy némi hatalmat tudjon gyakorolni a térségben, nem utolsó sorban azért, hogy elfojtsa a kurdok függetlenedési kísérleteit.
A Moszulért folytatott küzdelem még messze nem ért véget. A várost ráadásul súlyos humanitárius válság fenyegeti. És kérdés, hogy miután véget ér az offenzíva, hogyan tudnak megegyezni a most még egy célért harcoló erők?