Civil szervezetek tüntettek a Keleti-pályaudvarnál a kormány menekültpolitikája ellen.
HIRDETÉSHétköznapi életét éli a budapesti Keleti-pályaudvar és környéke szeptember közepén.
Nyoma sincs annak, hogy egy évvel ezelőtt menekültek ezrei zsúfolódtak itt össze várva, hogy vonatra szállhassanak Ausztria felé.
Ha csak az nem, hogy civil szervezetek a közelgő népszavazás ellen tiltakoztak napra pontosan egy évvel azután, hogy felépült a drótkerítés Magyarország szerbiai határszakaszán.
“Rendkívül aljas módon a kormány a bevándorlás témáját használja fel szavazatgyűjtésre, propagandára, holott sajnos – ahogyan már az előbb is mondtam – az utóbbi időben egyre kevesebb menedékkérő tud bejutni az országba” – mondta Pocsuvalszki Alíz, a MigSzol munkatársa.
Tavaly nyáron is leginkább civil szervezetek és magánemberek próbálták élhetővé tenni a többségükben háború vagy terrorizmus ellen menekülők veszteglését. Azért, hogy alkalom adtán ne ide toloncolják vissza őket, nem akartak nyilvántartásba kerülni. Így aztán törvényen kívül kerültek. Pár hét után gyalog indultak el az osztrák határ felé.
A kormány uniós szerződésekre, nemzetközi és hazai jogszabályokra, illetve az ország, egyben az Unió határainak védelmére hivatkozva azóta is Brüsszel ellenében foglal állást a menekültválság ügyében.
Az októberi referendumon arról szavaz a nép, hogy az Európai Unió a magyar parlament jóváhagyása nélkül is betelepíthessen-e Magyarországra külföldieket.
Az Euronews tudósítója, Hajagos Andrea arról beszél, hogy nagyjából 2 héttel a népszavazás előtt a felmérések többsége azt mutatja: nem biztos, hogy a referendum érvényes lesz, vagyis elég érvényes szavazatot adnak le, de az már biztosan látszik, hogy a szavazók többsége a kormány álláspontjával egyezően a “NEM” válasz mellé teszi majd az x-et.”
A kérdés, amelyet majd meg kell válaszolnia annak, aki elmegy szavazni:
“Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
Arról a kvótarendszerről van szó, amelynek értelmében minden uniós tagállamnak részt kell vállalnia a menekültek ellátásában, hogy ne csak a külső határok mentén fekvő országok, illetve Németország küzdjön ezzel a problémával.
A referendum visszamenőleg nem hatályos, vagyis azt a kvótát, amelyet Brüsszel már korábban meghatározott, nem teszi semmissé.
Az egyébként 1294 menekült befogadását írja elő Magyarország számára azok közül, akik már megkapták a menedékjogot.
A kvótarendszert nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia, Románia, Csehország, Lengyelország, Franciaország, Spanyolország és a balti államok is visszautasítják.