Iszlam Karimov 1938-ban született a tádzsik többségű Szamarkandban.
Iszlam Karimov 1938-ban született a tádzsik többségű Szamarkandban. Apai ágon üzbég, anyai ágon tádzsik származású volt. 1966-ban az Üzbég SZSZK Tervhivatalának munkatársa lett, ahol végigjárta a hivatali ranglétrát. 1983-ban kinevezték az Üzbég SZSZK pénzügyminiszterévé, majd a Minisztertanács elnökhelyettesévé, és egyúttal a tervhivatal elnökévé. Üzbegisztán 1991-ben vált ki a Szovjetunióból, azóta Karimov volt az ország egyetlen vezetője.
Üzbegisztán az Egyesült Államok stratégiai szövetségese lett, 2001 végén megnyitotta légibázisait az Afganisztánban harcoló amerikai csapatok előtt.
2005. május 13-án Karimov kiadta a tűzparancsot, és a tömegbe lövetett egy tüntetésen Andidzsanban. A hivatalos adatok szerint 187 tiltakozót öltek meg, de jogvédő szervezetek azt állítják, hogy több százan haltak meg. Sok áldozat holttestét tömegsírokba temették a mészárlás után.
Karimovot 2015-ben ismét megválasztották elnöknek újabb öt évre a szavazatok több mint 90 százalékával. Ez sok meglepetést nem okozott, hisz az országban nem volt valódi ellenzék, ugyan a nyugati országok megfigyelői több helyről is jelentettek szabálytalanságokat.
Az emberi jogi szervezetek gyakran vádolták őt azzal, hogy rendszeresen manipulálta a választásokat, és önkényesen letartóztatta az ellenzék tagjait, valamint a börtönökben engedélyezte a kínzásokat is. Az elnök idősebb lánya, Gulnara azóta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, hogy 2014-ben valószínűleg házi őrizetbe helyezték.
Lola Karimova, az üzbég elnök kisebbik lánya az Instagramon közölte, hogy az apja 2016. augusztus 27-én agyvérzést kapott, és az intenzív osztályra került. Az országot vasmarokkal irányító autokrata vezető halálhíre pár napon belül elterjedt az interneten, bár hivatalosan sokáig nem erősítették meg.