Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Nyelvtanulás és intelligencia

Nyelvtanulás és intelligencia
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Jó ötlet-e két nyelven beszélni a gyerekkel? És egyáltalán min múlik, hogy valakinek van-e nyelvérzéke, vagy nincs?

Mivel a szüleink nemzetköziek, ezért nem mondhatjuk azt, hogy franciák vagyunk, vagy oroszok, vagy portugálok - mindhárom vagyunk egyszerre.

Ausztria: ki tanul könnyen nyelveket?

A zenészek jók nyelvtanulásban, de az énekesek még jobbak. Az agyuknak a hangutánzásért felelős része ugyanis fejlettebb. Susanne Reiterer professzor jó példa saját elméletére: öt nyelven beszél, énekesként pedig van egy lemeze.

A botfülűeknek jó hír, hogy a hallás csak az egyik tényező, amely befolyásolja a nyelvérzéket. Reiterer professzor húsz ilyen tényezőt különböztet meg, amelyeket négy csoportra oszt. Vannak biológiai tényezők, mint a tesztoszteron-szint, szociális tényezők, mint a műveltség, és nyelvi tényezők, például hogy a megtanulni kívánt nyelv mennyire hasonlít anyanyelvre.

Franciaország: kétnyelvű gyerekek

Az Euronews szerkesztősége igazi Bábel tornya: több mint harminc nemzet képviselői dolgoznak itt, a nyelvtudásnak központi szerepe van.

Katia orosz újságíró, tizenöt éve érkezett Franciaországba, akkor az anyanyelvén kívül olaszul és angolul beszélt. Meg kellett tanulnia franciául… Azután találkozott kollégájával, a portugál Ricardóval.

Gyerekeik, a tízéves Daniel, a nyolcéves Alexandra és a négyéves Dimitri csecsemőkoruk óta háromnyelvűek. Okosabb lesz-e vajon egy gyerek, ha így nő fel? Ellen Bialystok neurológus szerint nem annyira intelligenciáról, inkább rugalmasságról van szó. Valahányszor egyilyen ember megszólal, valamennyi nyelven előjönnek a szavak, az agynak ki kell választania a megfelelőeket. Minél többször kell így választania az agynak, annál rugalmasabb lesz a beszélő. A kutatók szerint a többnyelvű emberek jobb problémamegoldók és empatikusabbak is.

Ugyanakkor a többnyelvű nevelésnek kockázatai is vannak.Ha az egyik anyanyelv esetében az alapok nem kellően erősek, akkor az automatikusan visszaköszön a második anyanyelvben, ahol kiejtésbeli gondokban nyilvánul meg. Vagyis kell egy főnyelv, különben a gyerek egy keverék nyelven fog beszélni.