A fenyegetést ma már egyre jobban érzik a civilek és az üzleti szféra szereplői mellett a politikusok is.
HIRDETÉSA terrorveszélyt eddig is komolyan vették a nyugati országok, de a fenyegetést ma már egyre jobban érzik a civilek és az üzleti szféra szereplői mellett a politikusok is.
A szervezetten elkövetett tömeges vérontások, mint a párizsi vagy a brüsszeli támadások, illetve a magányos támadók véres akciói, mint a nizzai teherautós és a németországi baltás vasúti támadás, egyre jobban kikezdik az emberek biztonságérzetét. A terroristáknak pont ez a célja, de ezt populista politikusok is igyekeznek kihasználni népszerűségük növelésére.
Az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet a már elkövetett brutális támadások felvételeivel folytatja a kampányát, és bár az előkészítés, illetve az elkövetés módja mindig nagyon eltérő, erősödése érdekében sajátjának nevezi a felsorolt mészárlásokat.
A támadásokért való felelősség vállalása változóan gyorsan vagy lassan történik meg. Előfordul, hogy a támadó egy videóban állítja, hogy hűséget esküdött a szervezetnek, mint például a rendőröket megölő támadó.
A “kalifátus harcosai” mögött és körül egy tágabb kör húzódik, akik ha aktívan nem is segítik tevékenységükkel a terrorszervezetet, szimpatizánsként annak holdudvarát növelik.
A vallási kötődésre és érzelmekre ható propagandavideók hatásosan növelhetik az aktív tagok és a szimpatizánsok körét is. Felszólíthatnak a harc mellett passzív ellenállásra is a mindennapokban, arra ösztönözve a hithű muzulmánokat, hogy a normál életvitel során tartsák hagyományaikat, büszkeségüket, erősítsék kötődéseiket az igaz hívőkkel, a kívülállókét pedig keserítsék meg.
A hatásos propagandának minden bizonnyal kulcsszerepe volt a nizzai támadó radikalizálódásában. Az izolált harcos verzióját támasztja alá, hogy a vérontás után csak lassan történt meg a sajtó előtti felelősségválallás.
- A nizzai támadást összehasonlítva az előzővel, nagyon különböző vonásokat fedezhetünk fel. A támadó rendkívül furcsa, triviális fegyvert használ, egy teherautót. A tömegbe hajtva sok gyereket is megöl, még borzalmasabbá téve a rettenetes vérontást. Magnanville-ben egy hónappal ezelőtt a rendőrgyilkos egy videón látható, amit a terroristák oldalán vágással szerkesztettek, félve attól, hogy ha túl messzire mennek, az elriaszthat sokakat a lehetséges támogatóik köréből – mondta Gilles Kepel, politológus és iszlámtudós.
A toborzás, a meglepetésszerűen, hirtelen elkövetett támadások mind-mind a területfoglalás szándékára utalnak. Az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet azt akarja sugallni, hogy nem lehet olyan pillanat, amikor a dzsihadisták veszítenének.