Napirenden az alkotmánymódosítás Japánban

Megvan a japán kormánykoalíció kétharmados többsége a parlament felsőházában is, úgyhogy a II. világháború óta először komoly esélye lett annak, hogy a törvényhozás módosítja az alkotmányt.

Nem véletlen, hogy Peking máris reagált a felsőházi választási eredményre. Közölte, hogy ha Tokió véget vet a defenzív katonapolitikának, az az egész térséget veszélybe sodorja majd.

A II. világháború után elfogadott alaptörvény tiltja a japán hadseregnek, hogy az országhatárokon túl indítson hadműveletet. A kormányfő három évvel ezelőtt, egy katonai parádén fogalmazta meg először, hogy ennek a korszaknak vége. A térség több konfliktusa és a Kínával folytatott szüntelen vetélkedés is indokolja, hogy Japán erőt mutasson.

Az alkotmánymódosítás lehetséges következményeitől a japánok közül is sokan tartanak, főleg az idősebbek, akik szerint nem lesz abból semmi jó, ha az észak-koreai erőfitogtatás, a Kelet- és Dél-Kínai-tengeren folyó szigetvita és a térségben növekvő amerikai befolyás közepette Japán is fenyegetően lép fel.

Abe Sinzónak, mint a liberálisok pártelnökének, nincs más választása, minthogy képviselje a kormányprogramot. Ugyanakkor legutóbb úgy nyilatkozott, hogy az alkotmányt megváltoztatni nem lesz egyszerű dolog, és ő minden parlamenti párttal konzultálni akar erről.