NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Stoltenberg: Az elrettentés része a védelemnek

Stoltenberg: Az elrettentés része a védelemnek
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A NATO főtitkára szerint az EU nem lesz gyenge az Egyesült Királyság nélkül sem, és Oroszországgal kapcsolatban az elrettentés a párbeszéd egyik terepe.

Túl sokszor halljuk, hogy a világ példátlan biztonsági kockázatokkal néz szembe – de a lehetséges megoldásokról annál kevesebb szó esik. Miközben a NATO-t folyamatosan kritizálják hogy érdektelenné vált, a szervezet varsói közgyűlésére készül hogy bebizonyítsa ennek ellenkezőjét, és reális és hatékony módszerekkel álljon elő a rengeteg krízis megoldására.

Isabelle Kumar, Euronews: – Adásunkhoz csatlakozott Jens Stoltenberg a NATO főtitkára, a szervezet brüsszeli központjából. Köszönjük, hogy elfogadta meghívásunkat.

Jens Stoltenberg: – Köszönöm a lehetőséget.

– Milyen eredményekkel szeretné befejezni a varsói csúcsértekezletet?

– A fő üzenet, hogy a NATO alkalmazkodik egy új, és több kihívással járó biztonsági környezethez, egy veszélyesebb világhoz, miközben megerősítjük közös védelmünket Európában, de együttműködünk közel-keleti és észak-afrikai partnereinkkel is, hogy stabilizálhassák saját országainkat. Minél stabilabbak ők, annál nagyobb biztonságban vagyunk mi is.

– Rendben, erről is fogunk beszélni, de ahogy mondta már korábban, mindannyian nagyon bizonytalan jövővel állunk szemben, amit csak bizonytalanabbá tett Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, és a referendum előtt azt mondta, hogy – idézem – egy erős Britannia egy erős Európában jó Britanniának is, és jó a NATO-nak is. Úgy tűnik, most egyik sincs. Erről mit gondol?

– Az Egyesült Királyság döntése természetesen megváltoztatja az ország viszonyát az EU-val, de nem változtatja meg Britannia helyzetét a NATO-n belül. Britannia továbbra is fontos és erős szövetséges, ami azért is fontos, mert az ország adja az európai NATO-szövetségesek hozzájárulásának az egynegyedét. Ezért fontos az is, hogy továbbra is fejlesztjük az együttműködésünket a szövetségen belül és megerősítjük szövetségünket az Európai Unióval is. Ez az egyik legfontosabb témája a varsói csúcsértekezletnek is.

– Pontosan, egy NATO-EU szerződést akarnak tető alá hozni, de Britannia nélkül – Britannia talán önállóan, mert igazából még nem tudjuk hogyan alakulnak a dolgok – egy gyengélkedő Európával. Legalábbis valószínűleg. Szóval nem igazán olyan partnerrel, amilyet szeretnének.

– AZ EU nem lesz gyenge. AZ EU továbbra is fontos lesz egész Európának. Ugyanazokkal a kihívásokkal és veszélyekkel nézünk szembe, de sem az EU, sem a NATO nem tudja az összes választ, nincs birtokukban az összes megoldás, de együtt egy nagyon értelmes választ adhatunk azokra a kihívásokra, amiket Európában látunk.

Jens Stoltenberg

  • A NATO 13. főtitkára
  • Kétszer volt Norvégia miniszterelnöke (2000-2001 és 2005-2013 között)
  • Az oslói egyetem közgazdász szakán végzett
  • Oslóban született 1959. március 16-án

– Az egyik legfontosabb téma amivel majd Varsóban szembe kell nézniük az Oroszország lesz, a NATO a történelem egyik legnagyobb hadgyakorlatát tartotta Lengyelországban, és szeretnének négy zászlóaljat küldeni a szövetség keleti határaihoz. Milyen üzenetet akarnak küldeni Oroszországnak, és gondolja, hogy ettől Oroszország feltétlenül meg fog ijedni?

– Az az üzenetünk, hogy készek vagyunk megvédeni szövetségeseinket, és hogy egyetlen tagunk elleni támadást is az egész szövetség elleni támadásként kezelünk. Ez elrettentés, ez védelem, és ez fontos Európa stabilitásának is, hogy a NATO továbbra is erős, ha megfélemlítésről vagy védelemről van szó. A NATO nem keresi a konfliktust, nem akarunk új hidegháborút, nem akarunk újabb fegyverkezési versenyt, ezért még több politikai párbeszédet szeretnének Oroszországgal, hogy csökkentsük a feszültséget és hogy jobb viszonyt alakítsunk ki.

– Szóval azt mondja, nem akarják növelni fokozni a szembenállást, a feszültséget,, de nyilván tisztában van azzal, hogy a német külügyminiszter ennek pont az ellenkezőjét mondta, háborús uszításnak, kardcsörtetésnek nevezte ezt a fokozott katonai aktivitást. Mit válaszol erre?

– A NATO mind a 28 szövetségese egyetért, döntést hoztak róla, hogy növelik a katonai jelenlétet a keleti régióban, több gyakorlatot tartanak, és én üdvözlöm ezt.
De a 28 szövetséges abban is megállapodott, hogy fokozni kell a politikai párbeszédet és az együttműködést Oroszországgal. És Németország mindkettőben vezető szerepet játszott. Nincs ellentmondás az erősebb katonai jelenlét és a párbeszéd között, a védelem az Oroszországgal folytatott politikai dialógus terepe.

– Azzal, hogy ennyi erőforrást összpontosítanak Oroszország felé, azt is jelenti, hogy kevesebbet irányítanak délre, például a menekültválságban képes lesz a NATO vezető szerepet játszani, vagy továbbra is a hátsó sorokból figyeli az eseményeket?

– A NATO nem engedheti meg magának, hogy válasszon a keletről érkező veszélyek és kihívások, valamint a délről érkező veszélyek és kihívások közül, mindkettőt egyszerre kell megoldanunk. Ezért a NATO rengeteget tesz azért, hogy stabilizálja a déli szomszédságot. Fokoztuk jelenlétünket Törökországban, abban a NATO tagországban, amelyet leginkább érint a felfordulás, az iraki, szíriai harc, továbbra is jelen vagyunk Afganisztánban ami a legnagyobb ilyen vállalkozásunk, és megkezdtük az iraki tisztek képzését, hogy növeljük Irak képességét a terrorizmus elleni harcban, hogy stabilizálhassák a saját országukat.
Mindez azért fontos, hogy az európai migráns- és menekültválság okait orvosolhassuk, hajókat telepítettünk az Égei-tengerre az Európai Unióval együttműködve, aminek az lett az eredménye, hogy a napi többezres számról gyakorlatilag nullára csökkent az Égei-tengeren illegálisan átkelők száma. És a NATO mindennek a részese volt az Égei-tengeri jelenléttel.

– Kritikusai azonban továbbra is azt mondják, hogy nagyon lassan alkalmazkodnak a terrorveszélyhez, hogy a NATO-nak nehezére esik szembenézni az aszimmetrikus harcászattal.

– A NATO az okokat orvosolja az afganisztáni jelenléttel, az iraki kiképzéssel, a jordániai, tunéziai jelenléttel, természetesen a törökországi jelenléttel is, ami közvetlenül határos az iraki és szíriai instabilitással. És támogatjuk az Iszlám Állam elleni harcot is, ez része a hadászati erőfeszítéseinknek, a NATO kulcsszerepet játszik ebben, amelyben az Európai Unió és mások játsszák a vezető szerepet.

– Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úr, köszönöm, hogy vendége volt a Global Conversationnek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Közép- és Nyugat-Európa országai többet költenek fegyverkezésre, mint a hidegháború végén

NATO-főtitkár: az autoriter államok egyre jobban együttműködnek a nyugati demokráciák gyengítésére

Ukrajna légvédelmi rendszereket kér szövetségeseitől