HIRDETÉSÉveken át titkolta a Magyar Nemzeti Bank, hogy mire költik a szervezet pénzét az MNB által létrehozott alapítványok. Az adatok egy részét végül kiadták, de ekkor a történet nem várt fordulatot vett: a több milliárd forintnyi vagyon közpénzjellegével rugalmas viszonyt ápoló felsővezetők helyett újságírók mondtak fel munkahelyükön. A történet folytatásaképp pedig kitiltották a Parlamentből azokat a tudósítókat, akik a politikai vezetőket a nemzeti bank által elköltött pénzről kérdezték volna.
Április 22-én, pénteken este tették közzé a bank által létrehozott alapítványok által kiosztott források listáját. Nem mindet, és nem is pontos listákat: a magánszemélyeknek adott juttatásoknak csak a célját és összegét tüntették fel, de azt nem, hogy pontosan ki kapta a pénzeket. Ezeket is csak azért, mert az Alkotmánybíróságon nem ment át a jegybank gazdálkodását tovább titkosító jogszabály-módosítás. A jegybank alapítványai összesen 260 milliárd forintnyi közpénzt költöttek el.
“Egyértelmű volt számunkra, hogy ezek után a vs.hu teljesen ellehetetlenül szakmailag”
A listán szereplő cégek és szervezetek közül senki sem reagált a közzétett adatokra, egyetlen médiavállalaton kívül. Az alapos cikkeiről és tényfeltáró munkájáról ismert VS.hu újságírói döbbenettel értesültek arról, hogy a jegybankelnök unokatestvéréhez köthető kiadó is kapott félmilliárd forintot, állítólag pályázatokon. A szerkesztőségben azonban nem tudtak arról, hogy munkájukat ilyen forrásból is finanszírozta a munkaadójuk.
Erről előbb közleményt adtak ki az újságírók, majd hétfőn egymás után sorra mondtak fel a lap meghatározó szerkesztői és újságírói. Végül a lap főszerkesztője is távozott, a szerkesztőségből egyedül neki volt arról tudomása, hogy honnan érkeztek pénzek.
A vs.hu-tól távozó egyik újságíró, Kósa András az Euronews-nak azt mondta: fogalmuk sem volt, hogy ilyen formában, és ennyi pénz érkezik a portálhoz.
„Nagyon megdöbbentünk, amikor mindez kiderült, és egyértelmű volt számunkra, hogy ezek után a vs.hu teljesen ellehetetlenül szakmailag, így nem volt kérdés, hogy fel kell állni.”
Azt is mondta, hogy a főszerkesztő ugyan magára vállalta a szakmai következményeket, de nyilvánvaló volt, hogy ez nem csak az ő felelőssége. „Sajnos a médiában nem először fordul elő hasonló helyzet, hallottunk már átláthatatlan, gyanús tulajdonosi háttérről máshol is, ez jól mutatja a problémákat a magyar sajtóban” – tette hozzá Kósa András.
Parlamentből kitiltott újságírók
Miután az MNB alapítványai körüli botrány sokakat felháborított, néhány újságíró megpróbált válaszokat találni arra, hogy ki tudott ezekről a magyar döntéshozók közül, és hogyan fordulhatott elő egyáltalán ilyesmi közpénzekkel. Ezek között az újságírók között volt Kovács Klára, a nol.hu munkatársa is, aki mások mellett a miniszterelnököt próbálta megkérdezni hétfőn a Parlamentben. Az Országházban azonban nem engedélyezett bárhol forgatni, ezt a miniszterelnök és az ő sajtófőnöke is tudja, és tudta természetesen Kovács Klára is, de úgy érezte, ebben a helyzetben sokkal fontosabb a válaszokat megtudni, mint ezeket a szabályokat betartani.
“Az újságíró nem csak ott újságíró, ahol kijelölnek neki erre egy helyszínt. Az újságírónak az a dolga, hogy feltegyen olyan kérdéseket, amelyeket egy átlagos állampolgár nem tehet fel. És ha ezt egy olyan folyosón lehet megtenni, ahol nem lehet forgatni, akkor igenis, odamegyek, főleg, ha az év egyik legnagyobb botrányáról van szó” – mondta Kovács Klára az Euronews-nak. “Ezért vagyok újságíró, különben vissza is adhatnám az igazolványomat.” A miniszterelnök nem válaszolt a kérdésekre, Kovács Klárát azonban válaszul Kövér László házelnök határozatlan időre kitiltotta a Parlamentből. És nem csak őt, hanem a hvg.hu, a 24.hu és az index.hu munkatársait is.
A Népszabadság főszerkesztője udvarias hangvételű levélben válaszolt az Országgyűlés sajtófőnökének, amelyben egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy esetleg érdemes lenne a szabályokon változtatni annak érdekében, hogy az újságírók végezhessék a munkájukat, hiszen az a dolguk, hogy “kérdéseket tegyenek fel a nép által választott és fizetett képviselőknek, a válaszokat pedig a közvélemény elé tárja.” Murányi András hozzáteszi: “A legkézenfekvőbb az lenne, ha rendelkezést alkotnának arról is: a képviselők minden esetben álljanak rendelkezésre, amennyiben a sajtónak – a tömegtájékoztatás érdekében – kérdései vannak hozzájuk.”
Feljelentés hűtlen kezelés miatt
Így egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormánypárti képviselők mit gondolnak a közpénzek ilyen típusú felhasználásról. Az ellenzéki Együtt nevű párt a pénzek felhasználásával kapcsolatban feljelentést tett. Ennek elsősorban szimbolikus jelentősége lehet, sokan úgy gondolják, hogy a feljelentésből nem lesz nyomozás, mivel a legfőbb ügyész felesége több olyan alapítványban is funkciót visel, amelyek részt vettek a közpénzek elosztásában. Polt-Palásthy Marianna egyúttal a jegybank személyügyi igazgatója is.
Az Állami Számvevőszék kedden délelőtt azt közölte: miután a parlament elfogadta az erről szóló törvénymódosítást, a szervezet felkészült a jegybankalapítványainak ellenőrzésére. Az állami hírügynökségen keresztül közzétett közleményükben leszögezték: ellenőrzési tervük fél évre előre nyilvános, ahogy a hatályos jogszabályok által elvégzett vizsgálatok megállapításai is azok lesznek.
Írta: Szilágyi Károly és Hajagos Andrea