NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

IMF: a középosztály keveset kap a gazdasági növekedés gyümölcseiből

IMF: a középosztály keveset kap a gazdasági növekedés gyümölcseiből
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Lassuló fejlődés, menekültválság, görög adósságválság - az IMF és Világbank aggódik a globális gazdaságért.

HIRDETÉS

A világgazdaság csalódást keltő mértékben fejlődik – ennek okai a központi témák az IMF és a Világbank tavaszi ülésén.

Az IMF a héten tette közzé friss előrejelzését, amelyben 3,2 százalékos globális gazdaságbővülést ír az idei évre. Ez egy pesszimistább várakozás, mint ami a januári jelentésben szerepelt.

Maurice Obstfeld, az IMF vezető közgazdásza az egyik problémának azt látja, hogy sok országban elmaradt a bérek emelése, közben nőtt a társadalmi egyenlőtlenség, a gazdasági növekedés hasznát pedig csak a felsőbb rétegek élvezhetik.

Az Egyesült Államok gazdasága egyelőre szembe megy a globális trenddel és stabilan fejlődik. Az exportra viszont árnyékot vet az erős dollár, miközben az alacsony olajárak az energetikai beruházásokat fogják vissza.

Az idei növekedési előrejelzést kéttized százalékkal 2,4 százalékra csökkentették az Egyesült Államokban. Az eurózóna gazdasága pedig 1,7 százalék helyett várhatóan csak másfél százalékkal bővül.

A Nemzetközi Valutaalap két nagy kockázati faktort lát az Európai Unió gazdaságára nézve. Az egyik a menekültválság, ami a költségei mellett komoly politikai vitákat szült.

A másik Görögország elhúzódó adósságproblémája. Az IMF szerkezeti reformokat, tartós költségvetési kiigazítást, hiteles intézkedéseket és az adózási szabályok szigorítását akarja.

A háztartások 55 százalékának jár valamilyen engedmény vagy teljesen mentesülnek az adófizetés alól. Portugáliában ez az arány 2 százalék.

*Stefan Grobe, Euronews:
Az IMF igazgatóhelyettese, David Lipton tart velünk, köszönjük.
Hol tart most az Egyesült Államok gazdasága az Obama-évek végével, és milyen kihívások várnak a következő kormányzatra? A kampány során sokat hallunk arról, hogy a gazdasági adatokat manipulálják, és a helyzet sokkal rosszabb, mint amit a foglalkoztatási adatok mutatnak. Ön, hogyan látja ezt?*

David Lipton, az IMF igazgatóhelyettese: – Szerintünk a gazdaság megnyugtató tempóban növekszik. Eddig körülbelül 2,4 százalékkal bővült és idén is hasonló eredményre számítunk, amit stabil fejlődésnek értékelünk. Természetesen bárki is kövesse Barack Obamát az elnöki poszton, egy egészséges gazdaságot fog örökölni, ugyanakkor hosszú távon vannak kihívások. Az elégedetlenség egyik oka, ahogy a kampány során elhangzott, hogy a középosztály nem gyarapodott.

*Euronews:
Amivel viszont nem kell az amerikai gazdaságnak szembe néznie, az a szíriai menekültek tömege. Európának viszont igen. Ez komoly teszt a munkaerőpiacnak, a politikának és az európai társadalmak szociális hálójának is. Az IMF elégedett azzal, ahogy az EU gazdaságilag kezeli a válságot?*

David Lipton: – Szerintem Németország vezető szerepe a kérdésben nagyon fontos. Az olyan égető kérdések megoldása, mint a határellenőrzés vagy a terhek megosztása még várat magára. Az is fontos lenne, hogy az országok a lehető legtöbbet kihozzák a helyzetből. Több esetében a migránsok megoldhatnák a demográfiai gondokat, például a munkaerő csökkenését. Persze ez csak akkor működik, ha az embereket örömmel fogadják, megfelelő képzést, majd munkát kapnak. Tanulmányaink szerint, ha jól kezelik a bevándorlást, akkor az hosszú távon előnyös lehet Európa számára. Remélem ez lesz a helyzet.

*Euronews:
És végül beszéljünk Görögországról. Nemrég volt egy kis vita az IMF és Görögország között, de az IMF és az EU között sincs teljes egyetértés. Az adósság egy részének elengedése nélkül is lehet megoldást találni a görög adósságválságra?*

David Lipton: – Szeretnénk segíteni Görögországnak, hogy túllépjen a problémákon. Ám ehhez szükségük van további költségvetési kiigazításra, amit csak újabb reformokkal lehet elérni. Azt is látni szeretnénk, hogy Görögország nemzetközi hitelezőivel szembeni kötelezettségei összhangban vannak a költségvetési céljaival. Ha valaki meghatározza a költségvetési céljait, az meghatározza, mennyi hitelt tud évente törleszteni. Most, a jelenlegi kölcsönszerződések magasabb törlesztőrészletet igényelnek annál a költségvetésnél, ami a tavaly augusztusi megállapodásban szerepel. Vagyis, Európának egyszer van egy politikai megállapodása Görögországgal arról, milyen költségvetési pozíciót kell elérnie, közben van egy másik jogi megállapodás, amelyik magasabb részletfizetést kér a gazdasági megállapodásnál. A kettőt összhangba kellene hozni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nemzetközi segítséggel állhat talpra Ukrajna

Lavrov: "Csupán felvetéseket hallottunk, de konkrét vádakat nem"

Infrastruktúra: Németországban is vannak elavult hidak