Egyre gyakoribbak a menekültüggyel kapcsolatos intézkedések Európában. Az elmúlt egy hétben megismert lépések azonban továbbra sem tükröznek összehangolt taktikát, inkább tűzoltásnak tűnnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legutóbb sem fukarkodott a kemény szavakkal a magyar kormányszóvivő, amikor a menekültügyben kérdezték. Kovács Zoltán múlt csütörtökön egyértelművé tettte, hogy Magyarország egyetlen visszatoloncolt menekültet sem vesz át. Indokként azt említette, hogy a migránsok “nem ejtőernyővel érkeztek”, azaz csak egy másik ország felől, szárazföldön tehettek meg több ezer kilométert, amíg elérték a magyar határt. Így szerinte hozzánk csak az Európai Unió területéről jöhettek a földönfutók. Egyben bírálta azokat az országokat, amelyek csak akkor alkalmazzák a menekültügyi szabályokat, amikor azok számukra kedvezőek.
Az osztrák belügyminiszter is határozott hangot ütött meg, amikor bejelentette, hogy országa idén valóban “megáll” a 37 500. menedékkérő befogadásánál. Johanna Mikl-Leitner a bécsi kormány és a tartományok képviselőinek szerdai egyeztetése után beszélt erről. A miniszter úgy becsüli, hogy az eddigi tendenciák alapján hamarosan elérhetik a felső határt.
A menedékkértőknek egyelőre lesz utánpótlása: Szerbia szerdán arról döntött, hogy csak azokat a migránsokat engedi tovább, akik Ausztriában vagy Németországban szándékoznak menedéket kérni. Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter szerint a máshová tartók sem Horvátországon, sem Szlovénián nem haladhatnak át, ezért kellett a szerb kormánynak is hasonló intézkedést hoznia. A macedón-szerb határon a regisztrációkor minden migránsnak meg kell mondania ezentúl a célországot is. Egy nappal korábban a szerb külügyminiszter is a magyarhoz hasonló, a kitoloncoltakat elutasító hozzáállásról beszélt, de arról nem szólt, hogy mi történik azokkal, akik az országban rekednek. A menekültáradatot csak lassíthatja, de megállítani nem fogja, hogy szerdán Macedónia a Görögországgal közös határának lezárását jelentette be.
A menekültáradat egyik kockázatával igyekeznek leszámolni a belga hatóságok, amikor speciális képzést indítanak a radikális eszméket valló bevándorlók kiszűrésére. A menedékkérők befogadásával foglalkozó belga szövetségi ügynökség, a Fedasil, saját munkatársait küldi a tréningre, ahol a jogszabályokról, az állambiztonság működéséről és a radikalizálódás folyamatáról okosítják ki az ügyintézőket. Ugyanakkor Jan Jambon belga belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a párizsi támadások utáni felderítési eredmények ugyan Brüsszel Molenbeek nevű negyedének keltették rossz hírét, de az adatok azt mutatják, hogy a Szíriát megjárt vagy jelenleg is ott harcoló belga állampolgárságú dzsihadisták többsége nem a fővárosban élt.