NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Dzsibuti is szakított Iránnal

Dzsibuti is szakított Iránnal
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A parányi kelet-afrikai állam épp átellenben van Jemennel a Vörös-tenger partján.

HIRDETÉS

Az orosz külügyminiszter után az iraki diplomácia vezetője is felajánlotta, hogy közvetít Irán és Szaúd-Arábia között, hogy mielőbb megoldódjék az egyelőre csak súlyosbodó konfliktus. Bagdadnak most nagyon nem jönne jól, ha bármi is elvonná a nemzetközi figyelmet az Iszlám Állam ellen folytatott harcról.

A térség két meghatározó országának viszályát egy ellenzéki síita főpap rijadi kivégzése robbantotta ki szombaton. A síita Irán fővárosában már aznap tüntetők dúlták fel a szaúdi nagykövetséget, mire Szaúd-Arábia bezárta teheráni képviseletét, és hazarendelte annak összes alkalmazottját, egyben megszakította diplomáciai kapcsolatát Iránnal.

Az iraki külügyminiszter Teheránba utazott szerdán, hogy közvetítést ajánljon a két nagyhatalomnak. Addigra Szaúd-Arábián kívül Bahrein, Szudán és Dzsibuti is megszakította diplomáciai kapcsolatát Iránnal. Kuvait pedig visszahívta képviselőjét Teheránból.

Az iraki külügyminiszter azt magyarázta Dzsavad Zariffal folytatott megbeszélése után, hogy Irak a régió szívében fekszik, kiterjedt kapcsolatrendszere van nemcsak az arab államok között, hanem másfelé is, úgyhogy alkalmas lehet arra, hogy csökkentse a feszültséget Irán és Szaúd-Arábia között. Ezt kötelességének is érzi – tette hozzá Ibrahim al-Dzsafari.

Az iraki fővárosban, Bagdadban sok ezren tüntettek a szunnita nagyhatalom elnyomó politikája ellen szerdán. Habár a Szaúd-Arábiában uralkodó vahabizmus a muzulmán hitnek valóban szélsőséges irányzata, érdemes megjegyezni, hogy a szombati tömeges kivégzéshez (összesen 47 elítélt halálbüntetését hajtották végre) hasonló sem fordult elő a királyságban már több mint 35 éve.

A szombaton kivégzett síita főpapot, Nimr al-Nimr ellenzéki hitszónokot kedden búcsúztatták rokonai, barátai és tisztelői Szaúd-Arábiában.

Nagyon nem hiányzik még egy tűzfészek a Közel-Keleten

A síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia több szempontból is riválisai egymásnak a térségben, ahol a síita-szunnita ellentét számos ottani országban hagyományosan és rendszeresen véres összecsapásokat és merényleteket szül. A hatalmi harccal vegyes felekezeti gyűlöletnek nagyon sok és egyre több a civil áldozata a Közel-Keleten és Afrikában is.

Most, hogy a nemzetközi diplomácia a szíriai polgárháború lezárásán és az ultraradikális terrorszervezet, az Iszlám Állam megállításán dolgozik, egy csapásra elszállhat minden reménye, ha Irán és Szaúd-Arábia – oldalukon szövetségeseikkel – nyíltan is összeugrik.

Az köztudott, hogy Teherán és Rijad nyakig benne van a szíriai és a jemeni polgárháborúban is. Utóbbiban Szaúd-Arábia nyíltan is beszállt múlt év márciusában, amikor a jemeni elnök ezt kérte. Azóta bombázza a jemeni húszi lázadók állásait a maga szervezte nemzetközi koalíció élén mondván, hogy a húszikat Irán hergeli és pénzeli. Rijad, miután hátat fordított Teheránnak, felmondta a jemeni – folyamatosan megsértett – tűzszünetet, újraindította légitámadásait, amelyek egyre több civil intézményt találnak el. Március óta hatezren estek áldozatul a jemeni harcoknak – minden másodikuk civil.

Arra is sokaknak van bizonyítékuk, hogy a Szíriában és Irakban – újabban Líbiában is – öldöklő Iszlám Állam kincstárába jó sok szaúdi pénz vándorol.

Ami Iránt illeti, nyíltan kiáll a szíriai rezsim mellett, és csak abban az egy dologban ért egyet Szaúd-Arábiával, hogy Izraelnek nincs helye a föld színén.

Az alig több mint fél éve tető alá hozott atommegállapodás súlyos fegyvertény, de egyelőre úgy tekint rá a világ, hogy hiszi, ha látja. Vagyis nem nagyon lenne jó, ha Iránnal szembe kellene menni azelőtt, hogy legalább elkezdődne az egyezmény végrehajtása.

A világ két nagyhatalma, az Egyesült Államok és Oroszország ebben a konfliktusban sem áll ugyanazon az oldalon. Moszkva Irán szövetségese, Washington pedig Szaúd-Arábiáé, habár a közelmúltban több amerikai elemző is finomítani próbálta ezt a kifejezést mondván, hogy a szövetségeseknek nemcsak az érdekeik, hanem az alapértékeik is közösek, ami ebben az esetben szerintük nem mondható el.

Annak, hogy az orosz és az amerikai diplomácia rájátszana erre a vitára, kicsi az esélye, hiszen a térségben most aránylag közel álló érdekek mozgatják őket. A szíriai konfliktus megoldása, az Iszlám Állam megfékezése és az iráni atommegállapodás érvényre juttatása mindkettejüknek fontos lenne. Az olajár alakulásában alapvető szerepet játszó Szaúd-Arábia jóindulatáról nem is beszélve.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A válság ürügy a szíriai rendezés halogatására

Megérkeztek Rijádba a Teheránból hazarendelt szaúdi diplomaták

A szaúdi-iráni konfliktus árthat a szélsőségesek elleni harcnak