A spanyol választások nem csupán a képviselői és a szenátusi helyek elosztásáról szólnak, Katalónia jövője legalább annyira benne van a
A spanyol választások nem csupán a képviselői és a szenátusi helyek elosztásáról szólnak, Katalónia jövője legalább annyira benne van a szavazatokban.
A kampányban ugyanis többen felvetették az 1978-as alaptörvény módosítását, azon belül is a spanyol állam területi egységeinek egymáshoz való viszonyát szabályozó paragrafusokat.
A kérdés, hogy minden maradjon-e, ahogy most van, legyen a berendezkedés föderalisztikus, vagy hadd döntsenek a jövőjükről a katalánok.
Ma a parlamentről és a szenátusról döntünk – mondja egy szavazó – de a legfontosabb szavazás szeptember 27-én volt.
Sokan az utolsó pillanatra hagyják a döntést – mondja egy másik választó, aki szerint lesz meglepetés.
Egy másik szavazó pedig arról beszélt, hogy a mostani helyzet annyira feszült, hogy mindenképpen változtatni kell rajta, lehetőleg a jó irányba.
Tavaly novemberben népszavazás volt Katalónia függetlenségéről, amikor a katalán kormány felhatalmazást kapott, hogy tárgyaljon a függetlenségről, az idén szeptemberben pedig tartományi választások voltak, ahol a függetlenségpártiak nyertek.
Ugyanakkor bárhogyan is akarják a katalánok, a mostani alkotmány szerint nincs törvényes útja az elszakadásuknak.
Az új pártok megjelenése meglehetősen megjósolhatatlanná teszi a jövőt. Ez az első alkalom, hogy nem a katalán és baszk regionális pártok eredménye dönti el, hogy ki lesz a kormányerő, illetve hamarosan kiderülhet az is, hogy mi lesz a katalán függetlenségi törekvésekkel.