Egy buszülésen kezdődött az afroamerikai polgárjogi mozgalmak egyik legelső, legfontosabb győzelme.
HIRDETÉSMa hatvan éves az amerikai történelem egyik legismertebb rasszizmus ellenes pillanata. 1955. december 1-jén polgári engedetlenség és Alabama állam elkülönítési törvényeinek megszegése miatt letartóztatták Rosa Louise McCauley Parks-ot. A Montgomery városi buszon történt eset hatására az amerikai kongresszus az „emberi jogok first lady-je” titulust adta Rosa Parks-nak.
A 42 éves fekete varrónő munkából hazafelé tartva felszállt a buszra. A jármű közepén ült le, egy sorral a kizárólag fehéreknek fenntartott üléssorok mögött. A fehéreknek fenntartott helyek már mind foglaltak voltak, amikor egy újabb fehér férfi szállt fel, a buszsofőr, James F Blake, érvényt akart szerezni a szegregációs törvénynek, és felszólította mind a négy afroamerikai utast, hogy adják át helyüket. Rosa Parks, aki az egyik legjelentősebb amerikai polgárjogi mozgalom, a National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) aktív tagja volt, megtagadta a kérést.
Rosa Parks-ot a Jim Crow törvény alapján tartóztatták le, és mindössze fél óra alatt el is ítélték. Parks fellebbezett, és egyben az elkülönítési törtvényt is megtámadta. Edgar Nixon, Montgomery város NAACP csoportjának elnöke Jo Ann Robinson alabamai egyetemi tanárral döntöttek a Montgomery busz-bojkottról. 1955. december 4-én a bojkottról cikk jelent meg a Montgomery Advertiser-ben, és a helyi közösségnek a templomokban is beszámoltak a tervről.
A bojkottot addig tervezték, amíg a feketékkel szemben is udvariasan viselkednek majd, amíg fekete sofőrt is felvesznek a busztársasághoz, illetve amíg be nem vezetik, hogy a székeket a felszállás sorrendjében foglalhatja el bárki. A bojkott célja tehát az volt, hogy a város törölje el a szegregációs törvényt.
A szervezők létrehozták a Montgomery Haladás Egyesületet (Montgomery Improvement Association) a bojkott további kézben tartására. Vezetőjükként az éppen a városba érkező Martin Luther Kinget választották., aki így ír visszaemlékezésében: „igazából senki sem értheti meg Parks asszony cselekedetét, hacsak nem fogja fel, hogy a tűrőképességnek is van határa, amikor az ember személyisége felüvölt, hogy már nem bírom tovább!”
A faji megkülönböztetést előíró törvény eltörlésére végül több mint egy évet kellett várni. Montgomery város tömegközlekedése 1956. december 21-e óta teljesen integrált.
Rosa Parks tíz évvel ezelőtt, 2005. október 4-én halt meg.