Idén nyáron egymást érték a hőségriasztások Magyarországon, és a gyakori özönvízszerű esők is jelezték, hogy egyre szélsőségesebb időjárással kell számolnunk. Az éghajlatváltozás következményei nem mindig látványosak, de egyre gyakrabban érezhetőek, és sokba is kerülnek.
A helyzet
Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelései szerint „Magyarország éves középhőmérsékleteinek idősora a globális tendenciákkal összhangban alakul, azonban a kisebb terület miatt nagyobb változékonyságot mutat”. Míg a múlt században Földünk átlaghőmérséklete 0,9 °C-kal nőtt, addig Magyarországon ez az emelkedés 1,3 °C-os volt. Az 1980-as évek elejétől intenzív felmelegedés vette kezdetét.
Az átlaghőmérséklet-emelkedés intenzitása évszakonként eltérő, a melegedési tendenciát leginkább a nyarak hőmérséklete tükrözi. Az utóbbi 30 évben csaknem 2 °C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet, míg az őszi középhőmérséklet átlagos emelkedése 0,67 °C, a télié 0,65 °C, a tavaszié pedig 1,75 °C volt.
Eközben folyamatosan csökkent az éves csapadékmennyiség, a legszárazabb 20 évből 6 év (30%) az 1990 utáni időszakból szerepel. Főként nyáron, de már ősszel is jobban érvényesül a mediterrán klíma hatása: megnőtt az aszályos, forró napok száma. Az utóbbi években újabb és újabb hőmérsékleti rekordok dőlnek meg. Térségünket egyre nagyobb mértékben sújtják az özönvízszerű esőzések, viharok, orkánok is.
A felerősödő és szaporodó időjárási szélsőségek mind nagyobb mértékben befolyásolják az emberek egészségét, az élővilágot, az alapvető ellátást biztosító infrastruktúrákat és az élet szinte minden területét.
A hőhullámoknak komoly egészségkárosító következményei vannak. A statisztikák szerint Magyarországon 25 fok fölött minden félfokos átlaghőmérséklet-emelkedés 10-15 százalékkal növeli a halálozások arányát.
Az egyszerre nagy tömegben lezúduló esők, jégesők, viharok és az aszályos időszakok rapszodikus váltakozása évente több milliárd forintos kárt okoz a mezőgazdaságnak.
Mi vár ránk?
Az Európai Unió PRUDENCE programjának köszönhetően Magyarországon is becsülni lehet a hőmérséklet és a csapadék várható alakulását a 2071-2100 közötti időszakra. Az üvegházhatású gázok legnagyobb légköri koncentráció-növekedését feltételező forgatókönyv alapján minden évszakra egyértelmű melegedés várható, amelynek mértéke az 1961-90-es évek átlagához képest nyáron a legnagyobb: 4-5 °C, tavasszal a legkisebb: 3-3,5 °C.
Nyáron (és kisebb mértékben ősszel) a csapadék csökkenése, míg télen (és kisebb mértékben tavasszal) a csapadék növekedése várható. A csapadékváltozás mértéke meghaladhatja akár a 30-35%-ot.
A hazánkra előre jelzett változások a természetes élőhelyeket, az erdőállományokat, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és az emberi egészséget egyaránt érintik. Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) jelentéskészítői azzal számolnak, hogy a magyarországi folyók évtizedeken belül nyaranta akár a jelenleg szokásos szint felére apadhatnak. A talajvíz megfelelő utánpótlás híján süllyedni fog, főként a völgyekben és az alacsonyabb területeken, például az Alföldön. A záporok ugyanakkor gyakoribbá válnak, ami miatt nő a hirtelen árhullámok kockázata.
Az emberi egészséget közvetlenül is érinti az éghajlatváltozás: növekszik a meleg, különösen a hőhullámok okozta halálesetek száma. A felmelegedés miatt egyre több kórokozó is megjelenik – a kullancsok elterjedése például már ennek a folyamatnak az előjele. Ráadásul a 1,5-2,5 °C-os hőmérséklet-emelkedés 20-30 százalékkal tizedelheti meg a biológiai sokféleséget.
Mit vállalunk?
A globális éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások céljából létrehozott kormányközi testület, az IPCC szerint az üvegházhatású gázok globális kibocsátását 2050-re az 1990-es érték 50%-ára kell csökkenteni ahhoz, hogy a földi átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a kritikus határnak tartott 2 Celsius fokos mértéket.
A kiotói protokoll keretében Magyarország vállalta, hogy 1990-hez képest 6 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátást 2020-ig. Idén már 40 százaléknál tartunk.
2012 óta az Európai Unió tagjainak már nincsenek nemzeti vállalásaik, hanem a közös célért együttesen felelnek: az EU egésze 20 százalékos csökkentést vállalt 2020-ig. Ennek a teljesítése közösségi szinten úgy lehetséges, hogy benne van a magyar “túlteljesítés” is.
Ezen kívül Magyarország 10 százalékos energia-megtakarítási célt tűzött ki 2020-ig, a megújuló energiák részarányát pedig 14,6 százalékra emelné. Idén 9 százaléknál járunk, de az Európai Bizottság szerint valószínűleg elérjük a célt 2020-ra.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatóság igazgatóságának vezetője, Kőrösi Csaba szerint ennek az az oka, hogy nagy mennyiségben használunk biomasszát, például rönkfát, a napelemek hasznosítása nő (évente megduplázódik), a hulladékhasznosításban gyorsul az energiatermelés, és nemsokára belép az első geotermikus erőművünk is Békés megyében.
A fejlett országok vállalták, hogy 2020-tól évi 100 milliárd dollárral finanszírozzák a klímaváltozás elleni fellépést azoknak, akik rászorulnak. Magyarország egy milliárd forintot ajánlott a zöldklíma-alapba, és további egy milliárd mérlegelés alatt van.
2013-ban az ENSZ klímatárgyalásain résztvevő országok úgy határoztak, hogy minden országnak célszerű elkészíteni a saját nemzeti éghajlatvédelmi vállalásait (INDC – Intended Nationally Determined Contributions). Azóta azonban csak
kevés ország készített azt el, és az Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat Európai Tagozata (CAN-Europe) szerint ezek közül is csak néhány ország vállalása reális.
Mit teszünk?
Az Országgyűlés 2008-ban fogadta el az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS-1), amely összegzi a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos intézkedéseket. Ezt 2013-ban felülvizsgálták: a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) a 2014‒2025 közötti időszakra készült, kitekintéssel 2050-re.
Ez magában foglalja az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó Dekarbonizációs Útitervet. A NÉS-2 részét képezi továbbá az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése, vagyis az ún. Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia.
Az uniós célkitűzések teljesítése érdekében az energiatakarékossági korszerűsítési programok is előtérbe kerültek. A magyar kormány Zöld Beruházási Rendszert és Zöld Finanszírozási Rendszert működtet, amellyel a lakosság, illetve az ipari szereplők energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházásait támogatja a kvótabevételek egy részéből.
A 2015 februárjában elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia megállapításaira alapozva a kormány a lakóépületek energiahatékonyságának javítására egy hét éves, minden korábbinál kiterjedtebb programsorozatot indított el, amelynek első lépéseként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly szeptemberben meghirdette az Otthon Melege Programot. A komplex, átfogó kormányzati program egyes alprogramjai a háztartási nagygépek (hűtő- és fagyasztó-berendezések, mosógépek), a kazánok, a homlokzati nyílászárók cseréjéhez és a társasházak energiahatékonyságát növelő beruházások számára nyújtanak vissza nem térítendő támogatást, 50 százalékos támogatási intenzitással.
A II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezetét a kormány júniusban beterjesztette a Parlamentnek. Szabó Zsolt az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte, hogy Magyarország sérülékenysége európai viszonylatban is jelentősnek tekinthető, ezért rendkívül fontos az éghajlatváltozás hatásaihoz időben és tervezetten alkalmazkodni.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben alaposan meg kell vizsgálni az édesvíztározók létesítésének kérdését, az életminőség javítása szempontjából elengedhetetlen erdősítési feladatokat, az építésügyi előírások felülvizsgálata révén az élhető városi zöldterületek kialakítását, és a nagy állóvizek, így a Balaton vízháztartásának kérdéseit.
A párizsi csúcs
November 30. és december 11. között Párizsban rendezik az ENSZ 21. Klímakonferenciáját (COP21). A 195 országot érintő klímacsúcs célja egy olyan megállapodás aláírása, amelynek betartásával sikerül visszaszorítani az éghajlatváltozást, és 2 fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést.
A KEH igazgatóságvezetője, Kőrösi Csaba szerint a párizsi konferencián az alábbi tárgyalási pozíció várható (mellyel Magyarország is egyetért) a megállapodással kapcsolatban:
- legyen globális, minden államra kiterjedő
- legyen a lehető legszigorúbb jogi kötőerővel rendelkező
- 2030-ra 40 százalékkal csökkenjen a kibocsátás
- hosszú távú dekarbonizációs tervet dolgozzanak ki (jóval 2030-on túl)
- tartalmazzon ötévenkénti felülvizsgálati mechanizmust, hogy a 2 Celsius foknál ne engedjék tovább a globális felmelegedést
- legyenek piaci mechanizmusok (legismertebb formája a széndioxid-kereskedelem), és 2020 után is épüljön a most ismert formákra
Kőrösi Csaba az Euronews-nak a hazai teendőkről is beszélt:
- tudatosítás: lássuk, milyen kihívással állunk szemben
- belátás: mindnyájan minden nap döntési helyzetben vagyunk, ami hat a klímaváltozásra
- a negatív trendek mellett lássuk meg lehetőségeket is a gazdaságélénkítésben, munkahelyteremtésben
- az energiahatékonyság növelése: rövid távon 30-40 százalékkal hatékonyabbak lehetnek az épületek különösebb megerőltetés nélkül
- az innováció felgyorsítása a hosszú távú versenypozíciók érdekében.
Áder János köztársasági elnök májusban személyesen gondoskodott róla, hogy létrejöjjön az Al Gore által kezdeményezett egymilliárd aláírásos klímakampány magyar oldala (http://www.elobolygonk.hu/).
Az államfő aktivitása azonban nem pótolhatja azt, hogy a kormány egyre kevesebbet foglakozik a környezetvédelemmel. Ezt nemcsak az jelzi, hogy évekkel ezelőtt megszüntették az önálló tárcát, idén pedig az önálló hatóságokat, hanem az is, hogy a fejlett világban példa nélkül állóan egyre kevesebb pénzt szánnak rá a költségvetésben.
