A Világbank új szegénységi küszöbével is 9,6 %
HIRDETÉSMinden tizedik ember mélyszegénységben él 2015-ben is, a Világbank éves jelentése szerint. A szervezet definíciója alapján azoknak a családoknak a legsúlyosabb a helyzete, amikben naponta kevesebb mint 1,25 dollár jut megélhetésre. Ezekben a családokban rendszeres a krónikus éhezés, nem jutnak hozzá rendes ivóvízhez és megfelelő egészségügyi ellátáshoz, a gyerekek nem járnak iskolába, bizonytalan helyeken húzzák meg magukat lakhatásként.
A Világbank új szegénységi küszöbe napi 1,9 dollár, ami könnyebbé teszi az országok közötti összehasonlítást. Kiszámításakor figyelembe vették a vásárlóerő-paritást (purchasing power parity, PPP) amivel mérik, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.
Francisco Ferreira, a Világbank egyik vezető szakértője így magyarázza:
- Ha egy szegény országban alacsonyabbak az árak, akkor az adott ország pénze erősebb vásárlóerővel bír. A kenyai shilling vagy az indiai rúpia például sokkal nagyobb vásárlóerejű, mint korábban gondoltuk. Viszonyításként érdemes megvizsgálni, hogy mekkora egy dollár vásárlóereje az Amerikai Egyesült Államokban.
A szakértő szerint a szegény országokban 2011-ben 1,9 dollárérért majdnem ugyanannyit lehetett vásárolni, mint 2005-ben 1,25 dollárért, miközben a szegénységet nem sikerült enyhíteni. Ugyanezt az értéket kell figyelembe venni az úgynevezett gyengülő dollárnál az amerikai piacon a vásárlóerő-paritás viszonyításakor.
Az új összehasonlítási alapot használva a Világbank szerint 702 millióan, a Föld lakosságának 9,6 százaléka él mélyszegénységben 2015-ben. 2012-ben 902 millióan, vagyis az emberiség 12,8 százaléka élt mélyszegénységben.
A cél a mélyszegénység felszámolása
A feltörekvő piacok, és a válság után erősödni látszó gazdasági növekedés egyelőre nem segítették a mélyszegénység enyhítését. Az oktatásba, az egészségügybe és a szociális hálóba invesztált összegek beszámításra kerültek az adatok kalkulációjakor. Az összeséget jellemző százalékos számok azonban elfedik a helyi különbségeket.
A jelentés szerint a szegénység továbbra is ugyanott sújtja a lakosságot, mint korábban: a Szaharától délre fekvő afrikai országokban és Dél-Ázsiában. 1990-ben Ázsia déli részén él a világ legszegényebb embereinek fele, míg 15 százalék a szubszaharai országokban. 2015-re ez megfordult. Miközben a globális szegénység terén némi javulás tapasztalható, a konfliktusok sújtotta zónákban még nehezebb lett a szegénységben élők helyzete. Igaz ez azokra az országokra is, amelyek gazdasága nagyban függ egy-egy exportcikk kivitelétől.