Főként nők gyűjtik a homokot, a napi megélhetésért. A festői partok nagy része már eltűnt, a tengervíz beszivárog a talajba, és szikesedést okoz.
A háborgó tenger előtt Maria és Vânia fekete homokkal töltenek meg vödröket egy elcsúfított strandon, amely alig emlékeztet a Zöld-foki-szigetekről élő idilli képre. Ezután több tíz kilót cipelnek a fejükön, hogy illegálisan építőipari vállalkozóknak adják el. A homok, az elszegényedett szigetcsoport egyetlen természeti erőforrása az 1980-as és 1990-es években a városi terjeszkedés fő hajtóereje volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Santiago szigetén a strandok többsége eltűnt a homokkitermelés miatt, ezért ma már alig vannak homokos partjaink. Mondhatjuk, hogy talán az összes part kevesebb mint egy százaléka homokos” – mondja Ana Veiga, a „Lantuna” nevű zöld-foki szervezet igazgatója.
Több évnyi homokkitermelés szinte valamennyi strandot elpusztította Santiago szigetén, utat nyitva a sós víz beszivárgásának a mezőgazdasági területekre, és tönkretéve a mezőgazdaságot, valamint azokat a gazdákat, akik ebből éltek.
„Mivel Zöld-foki Köztársaság olyan ország, ahol az év során nem esik elegendő csapadék, ha pedig az eső nem mossa ki a talajból a sót, annak rossz minőségű víz az eredménye. Ezért van az, hogy a homokgyűjtés súlyos következményekkel jár a mezőgazdaságra és a gazdák életére” – magyarázza Samuel Leal agrármérnök, a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium Santa Cruz-i képviselője.
A helyben csak „ladras de areia” néven ismert asszonyok már több mint 15 éve szinte nap mint nap végzik ezt a kimerítő munkát puszta megélhetésükért a szigetcsoport egyik legszegényebb régiójában.
„Igazságtalannak tartom (hogy nem kapunk segítséget a kormánytól, a szerk.), igen, igazságtalan, mert a kormány már tudja, hogy homokot gyűjtünk, hogy ne haljunk éhen, hogy el tudjuk küldeni a gyerekeinket az iskolába” – mondja Maria. Vania Tavaresnak pedig csupán az a célja, hogy eltartsa a gyerekeit, akik így tisztességes állást szerezhetnek, és „hogy egy nap kiszabadítsák az anyjukat a homokgyűjtésből. Ez a kívánságom” – teszi hozzá.
A homok kitermelése illegális Zöld-foki Köztársaságban az 1997 és 2017 között elfogadott törvények értelmében, amelyek pénzbírsággal vagy börtönnel sújtják a jogsértőket. Ennek ellenére a gyakorlat továbbra is létezik, a hatóságok pedig olykor szemet hunynak fölötte, amikor a puszta túlélésről van szó.