EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Drónok, lézer, elektromágnesesség: fegyverkezési verseny a 21. században

Drónok, lézer, elektromágnesesség: fegyverkezési verseny a 21. században
Szerzői jogok 
Írta: Gergely Bartfai
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Elsősorban Kína fenyegeti az Egyesült Államok katonai dominanciáját.

HIRDETÉS

Az Egyesült Államoknak sürgős technológiai fejlesztésekre van szüksége, ha fenn akarja tartani elrettentő katonai erejét. Ez azonban nem lesz egyszerű a 21. században. Az amerikai haderő előtt álló kihívásokról közölt részletes elemzést a The Economist.

A hidegháború vége óta egy egyszerű geopolitikai szabály határozza meg a globális katonai erőviszonyokat: ha jót akarsz, ne kezdj ki Amerikával. Az Egyesült Államok fegyveres erői olyan hatalmas fölényben vannak, hogy öngyilkossággal felérő vállalkozás megtámadni őket. Ez a szabály máig érvényes, de már korántsem olyan egyértelműen, mint húsz évvel ezelőtt. A fölény számos területen eltűnőben van.

– Olyan korszakba lépünk, amikor Amerika dominanciája a tengeren, a levegőben és a világűrben többé nem tekinthető adottnak, nem is beszélve a számítógépes hálózatokról – jelentette ki tavaly a távozó védelmi miniszter, Chuck Hagel. Példa ez arra, hogy már a washingtoni döntéshozók is felismerték, új generációs hadi technológiák kifejlesztése nélkül előbb-utóbb meginog a szuperhatalom kizárólagos státusa.

Hagel olyan átfogó stratégiára gondolt, amilyen a múlt században kétszer is sikeresnek bizonyult. Először az 1950-es években, amikor a Szovjetunió hagyományos hadereje Európában sokkal erősebb volt, mint Amerikáé és szövetségeseié. Ezt a hátrányt az atomfegyverek fejlesztésével dolgozta le a Pentagon, és fordította meg az erőviszonyokat.

Az előny negyedszázadon át tartott. A vietnami háborúban elszenvedett vereség után ismét újításokra volt szükség, mert időközben Moszkva is elrettentő nukleáris arzenált épített ki. A válasz vadonatúj technológiák hadrendbe állítása volt: a precíziós rakéták, a kémműholdak és a radarok számára észlelhetetlen lopakodó bombázók ismét Amerika javára billentették a mérleg nyelvét. Ennek a fejlesztésnek a terméke egyébként az azóta már a polgári életben is hétköznapinak számító globális helymeghatározó rendszer, a GPS.

Hogy milyen elképesztő fölényre tettek szert az amerikaiak a hi-tech hadviselésben, azt az első, 1991-es Öböl-háborúban bámulhatta meg a világ. Ám azóta újabb negyedszázad telt el, és az akkor még egyedülálló technológiák már másoknak is rendelkezésükre állnak.

Miközben az Egyesült Államokat Afganisztánban és Irakban a rendfenntartás napi feladatai kötötték le, elmaradtak a nagy fejlesztések – a riválisok pedig gyors ütemben hozták be lemaradásukat. Mindenekelőtt Kína.

A földkerekség legnépesebb országa eltökélten és módszeresen fektet be hadseregébe, védelmi kiadásai régóta évi 10 százalékkal emelkednek. Peking érvényesíteni akarja érdekeit csendes-óceáni partvidékén, a vitatott hovatartozású szigetek körül, és ehhez rövid- és középtávolságú ballisztikus rakétákkal, tengeralattjárókkal, modern vadászgépekkel, szofisztikált légvédelemmel és műholdellenes fegyverekkel látta el seregét. Ezek már a Japánban és Dél-Koreában állomásozó amerikai erőket fenyegetik. A hatalmas, sokáig legyőzhetetlennek hitt repülőgép-hordozó anyahajóknak egyre veszélyesebb lenne nyílt konfliktusba keveredniük a kínaiakkal.

Oroszország „közelkülföldön”, vagyis a volt Szovjetunió területén igyekszik visszanyerni befolyását, nyilvánvaló példa erre a kelet-ukrajnai háború. A Pentagonnak oda kell figyelnie Iránra és Észak-Koreára is. Sőt hamarosan már nem állami szereplők is komoly gondokat okozhatnak: a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet vagy a libanoni Hezbollah.

Persze belátható időn belül elképzelhetetlen, hogy ezek bármelyike nyílt háborúban legyőzhetné az Egyesült Államokat, de nem is ez a céljuk. Olyan erőt akarnak birtokolni, amellyel roppant súlyos károkat okozhatnak, hogy a washingtoni döntéshozók kétszer is meggondolják, vállalják-e ellenük a fegyveres konfliktust. Ez viszont nagyon is reális stratégia, mert az amerikai hadsereg több ponton is sebezhető.

Az elképzelt forradalmi fejlesztések egyik legvalószínűbb iránya a pilóta nélküli repülőgépek, a drónok egyre szélesebb körű alkalmazása. Kulcsfontosságú lépés lehet a B-3-as bombázó csatarendbe állítása is. Egyes szakemberek az elektromágneses fegyverektől várják az áttörést, mások a lézer újfajta katonai alkalmazástól remélik a hegemónia fenntartását. És ki tudja, mi minden járhat még az amerikai szakemberek fejében. Egy biztos, az innováció elkerülhetetlen.

A hetilap hosszan sorolja a fejlesztés útjában álló akadályokat, a világos kétpárti politikai akarat hiányától a hadsereg presztízs-szempontjain át egészen addig, hogy a katonai költségvetés egyre nagyobb hányadát fordítják bérekre és egyéb szociális kiadásokra.

Egyes fegyverek pedig egyszerűen túl drágák: a haditengerészet Aegis típusú rakétavédelmi rendszerének egyetlen bevetése 20 millió dollárba(!) kerül. A The Economist számítása szerint ha a kínaiak DF-21D ballisztikus rakétákkal támadnának amerikai hadihajókra, akkor a védekezés költsége tízszerese lenne az ellenség kiadásainak. Ez pedig hosszabb távon vállalhatatlan Washingtonnak.

Ám az amerikai katonai stratégiák legnagyobb gondja az, hogy ez már egy új évszázad, nem a hidegháború korszaka. A technológiák sokkal gyorsabban terjednek, amiben kulcsszerepe van az internetnek – ironikus módon a világháló létrehozásában a Pentagon is jócskán benne volt. A fegyverkezési versenyben nem lehet tartós előnyre szert tenni, az újításokat rövid időn belül a vetélytársak is alkalmazhatják.

Végezetül pedig Elbridge Colby, Centre for a New American Security elemzője arra int, hogy ha Amerikának mégiscsak sikerülne elsöprő haditechnikai fölényt kialakítania, akkor a riválisok a kockázatvállalásban kelhetnek versenyre, ahogyan az Vlagyimir Putyin orosz elnök esetében máris érzékelhető. Ez pedig mindenekelőtt az atomfegyverek újabb felértékelődésével járna.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az amerikai igazságügy bíróságon támadja meg a világ legnagyobb koncertjegy-értékesítőjét

Fenyegető lépéshátrányban Amerika az orosz elektronikus hadviseléssel szemben

Biden annyira csökönyös az izraeli fegyverembargó ügyében, hogy még vétózna is érte