Magyarországot felmentették a földönfutók befogadásának kényszere alól.
Magyarországnak egyet sem kell befogadnia abból a 60 ezer földközi-tengeri menekültből, akiknek az elhelyezéséről döntöttek az Európai Unió csütörtök esti, brüsszeli csúcstalálkozóján.
Bulgária, a legszegényebb tagállamként, szintén mentességet kapott, a többiek pedig önkéntes alapon vállalhatnak részt a már Olaszországban és Görögországban veszteglő 40 ezer, illetve ezután érkező várhatóan 20 ezer szíriai és eritreai földönfutó átvételéből.
Juncker: a lényeg, hogy segítsünk 60 ezer emberen
A francia elnök és a német kancellár egybehangzóan hevesnek nevezte a kérdésről kialakult esti vitát, amelynek során nem emeltek a befogadni szánt menekültek 60 ezres keretén. Hét órás szócsata után abban maradtak az unió tagállamainak vezetői, hogy a háborúk és nyomor elől menedéket keresők befogadásának terhét nem viselheti csak Olaszország és Görögország. Abban osztozniuk kell a tagállamoknak, saját elhatározásuk és vállalásuk alapján.
Orbán megvédte álláspontjátAz Európai Uniós csúcson gyakorlatilag győzött a magyar kormányfő: a Magyarországot külön kezelő terv megfelel a korábbi nyilatkozataiban megfogalmazott érveinek. Brüsszelbe érkezve csütörtök délután azt mondta újságíróknak, hogy Magyarországra nem hozni kellene bevándorlókat, hanem el kellene őket vinni. Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország ellenzi a menekültek szétosztására vonatkozó kötelező kvótákat, ilyesmit csak önkéntes alapon tart elképzelhetőnek.
Azt állította, most már Brüsszelben is mindenki tudja, hogy Magyarországra érkezik a legtöbb migráns, megelőzve Olaszországot és Görögországot is. Egyben kevesellte a menekültek ellátására kapott brüsszeli forrásokat, hiszen Budapestnek másfél millió eurót szántak, míg az olasz és görög kiadások fedezésére 160 milliót adott az unió az utóbbi időszakban.
- Egyetlen megoldás van szerintünk. Meg kell védenie mindenkinek a saját határait. Ha kapunk segítséget, akkor együtt, ha nem, akkor külön-külön, de a határokat meg kell védeni – tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint különben nem lehet feltartóztatni az áramlást, és milliószám fognak érkezni.
A végül elég nagyvonalúra sikerült tervekkel nem volt elégedet Jean-Claude Juncker bizottsági elnök. “Szerény kezdeményezésnek” minősítette a vázlatot, de szerinte az a lényeg, hogy segítsen a rendszer 60 ezer emberen, az mindegy, hogy önkéntes vagy kötelező alapon. A részleteket július végéig dolgozzák ki az áthelyezésekről.
Angela Merkel a megbeszélés után azt mondta, német kancellárként még nem látott akkora kihívást az Európai Unió előtt, mint a földközi-tengeri menekültek kérdése, holott foglalkozott már az orosz konfrontáció vagy az eurózóna hitelválságának ügyével is.
Görögország: nincs közös politikai akarat
A görög államadósság kérdését sem kerülhették meg az uniós vezetők, de arról részleteiben nem tárgyaltak az uniós csúcs első napján.
- Az idő egyre fogy, ezért az Európai Tanácsban mindenki egyetértett, hogy az eurózónás pénzügyminiszterek szombati találkozóján mindent meg kell tenni a megoldásért – nyilatkozta az éjszakába nyúló ülés után Angela Merkel német kancellár.
Görögországnak keddig több mint másfél milliárd eurós részletet kell törlesztenie, miközben a hitelezők befagyasztották a neki szánt mentőcsomag utolsó részletét.
Az euronews brüsszeli tudósítója szerint a megbeszélés Görögországgal foglalkozó két órájában Olaszország, Ciprus és Ausztria a görög kormányt támogatta, míg Finnország, Hollandia és Litvánia a nemzetközi intézmények szigorúbb elvárásai mellett érvelt. Politikai konszenzus híján valószínűleg gyakorlati szempontok alapján kell a végső döntést meghozniuk az eurózónás pénzügyminisztereknek szombaton.
forrás: euronews, MTI
A Magyarországon menedéket kérők száma
2011. teljes év: 1.693 2012. teljes év: 2.157 2013. teljes év: 18.900 2014. teljes év: 42.777 2015. I. negyedév: 33.542 forrás: Központi Statisztikai Hivatal