1941. június 22-én indította meg Adolf Hitler – a megnemtámadási szerződés ellenére – a Szovjetunió elleni hadjáratot. A következő négy évben 20
HIRDETÉS
1941. június 22-én indította meg Adolf Hitler – a megnemtámadási szerződés ellenére – a Szovjetunió elleni hadjáratot. A következő négy évben 20 millió orosz-szovjet állampolgár vesztette életét. De a Barbarossa-terv kudarcot vallott és ez megfordította a második világháború sorsát, egyben előkészítette a náci Németország bukását.
Erre emlékeztek Moszkvában. Vlagyimir Putyin elnök veteránok társaságában koszorúzta meg az ismeretlen katona sírját a Kreml falánál. Az oroszok erre a napra teszik a Nagy Honvédő Háború kezdetét.
A hajdani tagköztársaságokban is az áldozatokra emlékeztek hétfőn. Kijevben Porosenko államfő, Jacenyuk miniszterelnök és több kormánytag jelenlétében helyezte el a tisztelgés virágait a hajdani hősök emlékművénél.
Pedig 120 ezer ukrán katona már két évvel korábban, 1939 őszén harcolt a nácik ellen Kelet-Lengyelországban.
- Június 22-e az a nap, amikor a saját áldozataink, az 1941 és 1944 között elesett ukrán katonák előtt tisztelgünk – mondta Szerhíj Hromenko történész. Mivel a korszak szemtanúi, részben hősei, a veteránok még köztünk élnek, ezért nehéz azt mondani, hogy nem fontos nap ez Ukrajna számára. Hogy mit hoz a holnap? Ennek megítélése a jövő generációin múlik.
A Krím annektálása, illetve a kelet-ukrajnai konfliktus miatt rendkívül feszültté váló viszony alighanem közrejátszott abban, hogy Ukrajna idén – történelme során először – az európai államokkal együtt május 8-án ünnepelte meg a Győzelem Napját. Eközben Moszkva hagyományosan május 9-én teszi ezt.