Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Az utolsó német Azerbajdzsánban

Az utolsó német Azerbajdzsánban
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A XIX. században és a XX. század elején több mint kétszázezer német költözött a Kaukázusba. Miért? Kik voltak, mi maradt utánuk?

Helendorf volt az első német kolónia és az első külföldiek által alapított város Azerbajdzsánban. Az 1819-ben alapított város többszöri átnvezés után a Göjgöl nevet kapta, és az évszázados német kulturális befolyás jegyeit viseli magán.

Az első német telepesek 1818-ban érkeztek Azterbajdzsánba, az akkor már létező Elisabethpol nevű városba. Egy évvel később százhúsz család megalapította Helendorfot. Különböző okokból jöttek a Kaukázusba.

- A németek, akik a XIX. század elején érkeztek ide, Württembergből jöttek, a szegénység és a nyomorúságos életkörülmények elől menekültek el a hazájukból, a háború és a munkanélküliség elől – mesélte Sergije Humbatova, a város turistairodájának vezetője. – Az orosz kormányzat akkoriban növelni akarta a keresztények számát a térségben.

Göjgölben ma már nem élnek németek. Az utolsó, Viktor Klein 2007-ben, hetvenkét éves korában halt meg. Barátja, Fikret elvitt minket Viktor házába, amit még annak apja épített. Az épületből hamarosan múzeum lesz. Belépni a házba kicsit olyan, mint elindulni visszafelé az időben. Viktor Klein rádiótechnikus volt, a német mellett azeriül és oroszul is beszélt. Személyisége mélyen gyökerezett mindhárom kultúrában.

- Két sütő van a konyhában, az egyik német, a másik szovjet. A német jobb – jegyzi meg lakonikusan a nyugdíjas építész Fikret.

1941-ben, miután a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót, Moszkva rendelettel kiutasította az összes németet a Kaukázusból. Viktor családja maradt, de ők kivételnek számítottak. Körülbelül egy hét alatt majdnem kétszázezer németet telepítettek ki a Kaukázusból Közép-Ázsiába és Szibériába. Huszonkétezer embernek kellett elhagynia Azerbajdzsánt. Súlyos csapás volt ez a német közösségnek, amely komoly szerepet játszott a helyi társadalmi, kulturális és gazdasági életben.

- Viktor apja egy lengyel orvos volt, tagja a kommunista pártnak, és abban az időben volt egy olyan döntés, hogy a vegyes párokat nem telepítik ki. Ezért ők maradhattak – mesélte Fikret.

Viktor sok más helyi némethez hasonlóan szívesen borászkodott. Göjgölben ennek nagy hagyományai vannak, ma is számos alkalom nyílik a helyben termett borok megkóstolására. A bor a német telepesek öröksége. 1860-ban ők indították el az első azeri borászatot Göjgölben.

A XIX. század végére a Fohrer és Hummel testvérek vállalata termelte a térség borának hatvan százalékát. Az üzem a szovjet időkben is működött, konyakot és más töményeket termelt az orosz és kelet-európai piacra. A borászat – bár sok változáson ment keresztül – mai is virágzik.

A németek a város szerkezetén és építészetén is rajta hagyták a kezük nyomát. Azerbajdzsán első luteránus temploma 1857-ben épült, ma múzeum. A városközpontban sétálva több mint háromszáz német házat láthatunk a szokatlanul egyenes utcákon.

- Bizonyos dolgokat mi tanultunk meg tőlük, másokat ők tőlünk.1822-ben ez a fajta építkezés itt nagyon nagy előrelépés volt. Abban az időben az azeri utcák meglehetősen girbegurbák voltak – jegyzi meg Fikret.