Örményország továbbra is kéri, hogy a nemzetközi közösség egységes megnevezéssel ismerje el az 1915-ben történt mészárlást.
Örményország továbbra is kéri, hogy a nemzetközi közösség egységes megnevezéssel ismerje el az 1915-ben történt, örmény források szerint másfél millió ember lemészárlását.
Törökország továbbra is elutasítja, hogy népirtás történt volna. A török álláspont szerint az első világháború harcainak következtében haltak meg az örmény áldozatok.
Az örmény államfő, Szerzs Szargszjan szerint a két nép kapcsolatának javítása is megköveteli, hogy a törökök ismerjék el a népirtást:
- Kétségtelen, hogy a két nemzet közötti megbékélés legrövidebb útja lenne, ha a törökök elismernénk a népirtás tényét. Erős a meggyőződésem, hogyha ez megtörténne, és komolyan történne meg, az örmény és a török nemzet kapcsolata nagyon rövid időn belül egy új, sokkal magasabb szintre fejlődhetne – mondta Szerzs Szargszjan örmény államfő.
Míg az örmény történetírás másfél millió áldozatot említ, török források 200-300 ezer, illetve félmillió áldozatot becsülnek, és megemlítik, hogy ugyanennyi török is meghalt.
Történészek körében általánosan elfogadott a 600-800 ezer örmény áldozat.
Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ottomán örmények is megemlékeznek április 24-én a deportálások kezdetének és a mészárlás századik évfordulójáról.
Az Európai Parlament, az Egyesült Királyság, Ferenc pápa és hétfőtől Németország népirtásként nevezik hivatalosan is a tömeges mészárlásokat. Az Egyesült Államok továbbra is tartózkodik a hivatalos állásfoglalástól.
Az esemény századik évfordulójának közeledtével nemzetközi szinten is kiújult a vita, hogy népirtásnak nevezhető-e az ottomán török erők által elkövetett mészárlás.