A párizsi és a koppenhágai támadások után Európa ismét farkasszemet néz a terrorizmussal. De hogyan lehet úgy csökkenteni a veszélyt, hogy közben az
A párizsi és a koppenhágai támadások után Európa ismét farkasszemet néz a terrorizmussal.
De hogyan lehet úgy csökkenteni a veszélyt, hogy közben az alapvető jogokat is tiszteletben tartjuk?
Erről egy biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk, de előtte nézzék meg exkluzív riportunkat, amely a schengeni övezet rendőrségi adataink központjában készült.
Itt gyűjtik például a Közel-Keletről visszatérő európai harcosokról meglévő információkat is.
Nagy a biztonsági készültség az Európai Unió strasbourgi információs központjában.
Nem csoda, hiszen a szogorúan örzött épületben gyűjtik és tárolják a hatóságok a schengeni övezetre vonatkozó rendvédelmi adatokat.
A tagállamok rendőri szervei ebbe az adatbázisba töltik fel a gyanusítottakról, keresett személyekről vagy eltűnt járművekről szóló adatokat.
A személyek szabad áramlását biztosító schengeni övezet már húsz éve működik.
A januári párizsi terrortámadások után azonban sokan a rendszer felülvizsgálatát követelték.
- A párizsi merényletek után átvilágítottuk a rendszert. Biztosítanunk kell, hogy az adatok minden tagállam számára hozzáférhetőek legyenek – mondta az adatbázis fenntartásáért felelős szakember, Stephane Brandes.
Az adatbázisba tavaly 57 millió akta kerül be.
Ez hétmillióval több, mint két évvel korábban.
A bűnözők és a lopott autók keresése mellett az eltűnt gyerekek és a fegyvercsempészet felkutatására is használják a rendszert.
A legtöbb adatot Németországból és Olaszországból kérdezik le és Spanyolországból töltik fel a legtöbb információt.
- Ha ma elloptak egy autót az egyik schengeni tagországból, az információ öt perc múlva az egész területen elérhető lesz – mondta a rendszer működéséért felelős igazgató, Bernard Kirch.
A központ az adatok alapján valóban hatékony.
- 2013-ban 80 ezer személyt illetve tárgyat találtak meg a rendszernek köszönhetőúen – tette hozzá Bernard Kirch.
Az európai terrorveszély miatt a Schengeni információs rendszeren több változtatást is végrehajtanának.
Például ezentúl az uniós polgárokat is küötelezően ellenőriznék a külső határokon.
Ez azonban nem csak technikai kérdés.
- Az anyagi feltételeken túl a schengeni övezet hatákonyságának javítása attól is függ, hogy hajlandóak-e a tagállamok bizalmas adatokat megosztani egymással a saját polgáraikról – mondta az Euronews tudósítója, Marghareta Sforza.
A riportunkból kiderült hogy vannak eszközök a terrorizmus elleni harchoz, de az a jövő zenéje, hogy a tagállamok mennyire hajlandóak alkalmazni ezeket.
Marghareta Sforza, Euronews: – A brüsszeli stúdiónkban üdvözlöm Sergio Carrera kutatót.
Ön a párizsi merénylet után tette közzé az elemzését az Európai Unió terrorizmus elleni stratégiájáról. A megfigyelés fokozása lehet az egyik válasz, ezt láttuk Belgiumban is, ahol felszámoltak egy terrorsejtet nemrég. De mi a helyzet a magányos támadókkal, mint amilyen például a koppenhágai merénylő volt?
Sergio Carrera, elemző:: – Az Európai Unió úgy is támogathatná a tagállamokat, hogy azt mondja, a kevesebb több. A kevesebb adat többet jelent a hatóságok számára. Ha mindenkiről rengeteg információ áll rendelkezésre, az nem segít. A titkosszolgálatoknak, a rendőrségnek pontos adatokra van szüksége. Olyan adatokra, amelyet egy büntetőeljárásban bizonyítékként is felhasználhatnak.
Euronews: – Min kellene változtatni ön szerint? Hogyan lehetnek pontosabbak az adatok?
Sergio Carrera, elemző: – Ahelyett, hogy a kockázati besorolásokra vagy az olyan emberek profiljára koncentrálnánk, akik még nem is követtek el bűncselekményt, a rendőrségnek valódi bizonyítékra van szüksége. Arról, hogy az egyes személyek pontosan mit is követtek el.
Euronews: – Ezzel a bizonyítékkal meg lehetne akadályozni a támadásokat?
Sergio Carrera, elemző: – Teljes mértékben, hiszen így közelebbről lehetne követni ezeket az embereket. Nem lenne szükség arra, hogy mindenkit megfigyeljenek. Ezzel erőforrások is felszabadulnának.
Euronews: – Egy utolsó kérdés: ön szerint reális elképzelés egy európai titkosszolgálat felállítása?
Sergio Carrera, elemző: – Szükség van európai titkosszolgálatra? A hírszerzési együttműködés és a titkosszolgálatok működtetése tagállami feladat és ez így is fog maradni. De természetesen vannak olyan ügyek, amelyekben a titkosszolgálatok hatásköre összeér. Ilyen a terrorizmus elleni fellépés is. Az uniónak lehet ebben szerepe. Például előírhatnak közös szabványokat. De az alapelvek maradjanak sértetlenek! A demokratikus jogállamban az alapvető jogok szerepe nem kérdőjelezhető meg a terror elleni harcban sem.