A 2011-es arab tavaszt követő eufória, Mohamed Murszi elnök, majd az őt megbuktató és Egyiptom élére álló Al-Sziszi tábornokból lett elnök –
HIRDETÉSA 2011-es arab tavaszt követő eufória, Mohamed Murszi elnök, majd az őt megbuktató és Egyiptom élére álló Al-Sziszi tábornokból lett elnök – látszólag mozgalmas négy év telt el a Nílus mentén. Ám a legnépesebb, 83 milliós közel-keleti arab országban az emberek élete, életszínvonala fikarcnyit sem emelkedett. Sőt…
A gazdaság stagnál, politikai és társadalmi instabilitás, a húzóágazat idegenforgalmat is visszavetette. A külföldi befektetések gyakorlatilag megszűntek.
A hivatalos adatok szerint is nőtt a munkanélküliség az elmúlt három évben.
A statisztika szerint a 18-29 éves korosztályban 29 százalékos a munkanélküliség.
Valójában a fiatalok, a 30 év alattiak 60 százaléka nem lel munkát, megélhetést.
Az egyiptomiak több mint negyede a szegénységi küszöb alatt él, közülük mintegy 15 millióan napi mindössze két dollárból vagy kevesebből tengődnek.
A nők helyzete még elkeserítőbb. Egyiptomban fele akkora esélyük van munkát találni, mint a férfiaknak.
A kormány munkaerőpiaci reformokkal és a korrupció elleni intézkedésekkel igyekszik élénkíteni az egyiptomi gazdaságot, de ennek egyelőre vajmi kevés hatása van az emberek mindennapi életére.
Kritikus a helyzet a nagyvárosokban. De vidéken még annál is reménytelenebb elhelyezkedni.
Kairótól 200 kilométerre délre, Al-Our faluban nincsenek utak, ivóvíz, áram, csatorna, közvilágítás. Pont munka lenne? A fiatalok a szomszédos Líbiában próbálnak szerencsét. Tavaly augusztus óta közülük 27-et raboltak el. A rokonok semmit sem tudnak róluk.
2.08 – Hozzák vissza a fiamat! – könyörög ez az asszony. Nem szórakozni, vagy bármilyen elítélhető célból ment Líbiába, hanem dolgozni. A fiamat akarom! Felnőnek a gyermekei és megkérdik, hogy hol az apjuk; Mit mondjak nekik? Hogyan mondjam el, hogy apátok elutazott Líbiába és soha többé nem tért onnan vissza?
A falusi fiatalok egy olyan országban keresik a boldogulást, ahol káosz uralkodik. Kisebb, filléres munkákhoz hozzájutnak ugyan, de milyen áron! Akiket elraboltak, egyiptomi keresztények voltak. Az emberrablások az Iszlám Államhoz köthető helyi iszlamista szervezet számláját terhelik. Az egyiptomi hatóságok tisztában vannak a veszélyekkel, de semmit sem tesznek a megélhetési migráció ellen.
- Beszerezhetnek minden szükséges engedélyt, útlevelet, hivatalos iratot, repülőjegyet, mindent – meséli ez a férfi. Miért nem tiltja ezt meg az állam? Beszedik a sok illetéket, aztán hagyják őket a sorsukra, a pusztulásba rohanni – és már el is felejtik mindannyiukat.
Az elrabolt fiatalok rokonai a kairói ENSZ-iroda elé vonultak a múlt héten. Az egyiptomi külügyminisztérium képviselője kijelentette, mindent megtesznek az ügyben, és támogatásáról biztosította a hozzátartozókat.