NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Oroszország jelene és jövője az egyik központi téma Davos-ban

Oroszország jelene és jövője az egyik központi téma Davos-ban
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Oroszország elleni szankciók és a gyenge rubel több delegációt is mélyen foglalkoztat Davosban, például a Renault-Nissan autógyár vezetőjét.

HIRDETÉS

Az Oroszország elleni szankciók és a gyenge rubel több delegációt is mélyen foglalkoztat Davosban, például a Renault-Nissan autógyár vezetőjét. A vállalatnak ugyanis jelentős részesedése van a legnagyobb orosz autógyárban, az Avtovazban.

- Nem csak a piac hanyatlik Oroszországban, de a pénznemük is egyre gyengébb. Az autógyártók igyekeznek helyben megoldani a gyártást, de az átállás még tart, vagyis még mindig sok alkatrészt kell importálni Oroszországba. Nem túl szerencsés, hogy a rubelben árusított járművek előállítási költségében euróban és jenben fizetett részek is vannak – nyilatkozta a Renault-Nissan vezérigazgatója.

Az ukrajnai konfliktus és a szankciók mellett, az olaj világpiaci árának zuhanása is csökkentette a befektetők bizalmát, ami a rubel szabadeséséhez vezetett tavaly.

A Davosban tartózkodó kollégánk arról beszélt, hogy közgazdászok visszavágták az orosz gazdaság növekedési kilátásait, vagyis arra számítanak, hogy a problémák még maradnak, akárcsak az olaj alacsony ára.

Az IMF helyettes vezetője is arra figyelmeztetett, hogy Oroszország számára sok kihívást tartogat 2015. Ugyanakkor Zsu Min szerint a környezet végül még szerencsés is lehet. Talán elég nyomás nehezedik most Oroszországra, hogy meglépjen bizonyos reformokat, amellyel csökkentheti sérülékenységét, elsősorban a gáz- és olajexporttól való függését.

Az Euronews riportere, Isabel Kumar a holland kormányfőt is Oroszországról kérdezte.

Isabelle Kumar, euronews:
Köszönöm, miniszterelnök úr, hogy elfogadta az Euronews meghívását! Fél év telt el a malajziai utasszállító ukrajnai tragédiája óta. A gyanú szerint a gépet orosz-barát szeparatisták lőtték le. Mennyire vált érzékeny témává Hollandiában mindaz, ami összefüggésben van Oroszországgal?

Mark Rutte, holland kormányfő:
Minden olyasmi érzékenyen érinti a hollandokat továbbra is, ami összefügg ezzel a borzasztó szerencsétlenséggel. A nemzetközi közösség minket kért föl arra, hogy vezessük a független vizsgálatot, és ettől én eredményt várok még idén. De egyelőre nem tudom megmondani, hogy ki a felelős ezért a tragédiáért. Azt persze tudom, hogy miféle teóriák láttak napvilágot, de ezeket én nem kommentálhatom.

Isabelle Kumar, Euronews:
Rendben, akkor beszéljünk azokról a szankciókról, amelyekkel Brüsszel és Washington bünteti Moszkvát! Félő, hogy ezek visszaütnek majd az európai gazdaságra. Ön szerint ez jó megoldás, akár újabb szankciókat is támogatna?

Mark Rutte, holland kormányfő:
Teljes mértékben! A szankciók nem az utasszállító tragédiájával függnek össze, hanem a Krím bekebelezésével és a kelet-ukrajnai harcokkal. Márpedig a helyzet ott a mai napig romlik, és elég egyértelműek a jelei annak, hogy ebben Oroszország vastagon benne van. Úgyhogy szerintem a szankciók egyelőre nem kerülhetnek le a napirendről.

Isabelle Kumar, Euronews:
És szigorítaná is azokat?

Mark Rutte, holland kormányfő:
Ez éppen most nincs terítéken. Fel kell mérnünk a helyzetet. Ha az tényleg súlyosbodik, akkor lépnünk kell, de ez a jövő zenéje. Most a már kivetett intézkedések betartatása a feladat.

Isabelle Kumar, Euronews:
Hollandia meglehetősen nagy mértékben függ az orosz gáztól. Ez nem nyugtalanítja a lakosságot?

Mark Rutte, holland kormányfő:
Nézze, a helyzet az, hogy miután mi, akik az Európai Unió tagjai vagyunk, az államok szuverenitásában, emberi szabadságjogokban és a kereskedelem szabadságában gondolkodunk, muszáj tiltakoznunk, ha egy állam beavatkozik egy másik állam dolgába. Úgyhogy magától értetődő, mondhatnám, logikus, hogy egy ilyen teljesen egyértelmű esetben büntetőintézkedéseket hozunk. Világos, hogy ez visszahat az európai gazdaságra, de a szándék és az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban is az orosz gazdaságot sújtja.

Isabelle Kumar, Euronews:
Az ukrán elnök maga mondta itt, Davosban, mégpedig népes közönség előtt, hogy körülbelül kilencezer orosz katona van ukrán területen. Gondolja, hogy Európa tényleg a helyzet komolyságához mérten lépett fel? Úgy, hogy legyen esélye átvenni a helyzet ellenőrzését?

Mark Rutte, holland kormányfő:
Igen, meg vagyok győződve erről. A minszki tárgyalások azt bizonyítják, hogy Európa átvette a vezetőszerepet ennek a konfliktusnak a megoldásában.

Isabelle Kumar, Euronews:
Értem, akkor még egy utolsó kérdést engedjen meg, miniszterelnök úr: éppen most, a davosi fórum előtt jelent meg egy riport arról, hogy a helyi konfliktusok veszélyeztetik leginkább a világ, így aztán a gazdaság stabilitását. Ön egyetért ezzel?

Mark Rutte, holland kormányfő:
Én is úgy látom, hogy ez egy nagyon komoly fenyegetés ma. Lehet, hogy mind közül a legnagyobb. De azért van itt más is: a környezeti károk vagy az, hogy bizonyos országokban nem történnek meg a szükséges reformok, amelyek a közkiadások rendbetétele mellett ösztönözhetnék a befektetési kedvet. De az kétségtelen, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint a terrorizmus, illetve a kiszolgáltatottság, amit a világ számos pontján látunk, joggal nevezhető akár a legnagyobb fenyegetésnek is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Davos: A nagy kézfogások helye

Davos: tényleg a robotoké a jövő?

Gazdasági károk az ebola után Nyugat-Afrikában