Nem ígér megoldást a görög válságra az előrehozott választás

HIRDETÉS

Szentimentális melódiát játszik az utcai hegedűs Athénban, de ez sem nyugtatja a kedélyeket, a görögök újabb bizonytalan időszak elé néznek. Az elmúlt négy évben is egymást érték a válságok: a gazdaság összeomlását a politikai krízis követte, nem utolsósorban a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió mentőcsomagjáért tett vállalások eredményeként.

Az eddigi kétségek beigazolódtak, hétfőn nem volt meg a szükséges többség az athéni törvényhozásban az új államfő megszavazásakor. Ez előrehozott parlamenti választásokat jelent, de a görögök kétlik, hogy ez hozná el az ellentétek egyszerű feloldását.

- Egyetlen párt sem lesz képes saját erejéből kormányt alakítani – jósolta egy athéni járókelő.

Egy asszony arról beszélt, hogy aggódik, mert nem tudja, mi fog történni.

- Remélem eltűnnek az elmúlt négy év élősködői – fogalmazta meg véleményét egy harmadik görög polgár.

A pártok máris megkezdték a kampányt. Az ellenzéki baloldali Sziriza párt azt ígéri, ha megnyerik a január 25-ei választásokat és kormányt tudnak alakítani, akkor búcsút intenek a gazdaság talpraállását és egyben hatalmas szociális feszültségeket okozó reformoknak. A befektetőket megrémítik ezek az ígéretek, a párt elnöke mégis kitart mellettük.

- A Sziriza és a demokrácia nem jelentenek veszélyt Görögország vagy Európa számára. Tavaly az ország a kísérleti nyúl szerepét töltötte be, hogy kiderüljön, megszorításokkal ki lehet-e lábalni a válságból. Ma már tudjuk, hogy nem és ez katasztrófához vezet – mondta Alekszisz Ciprasz pártelnök.

A Sziriza ugyan nem lépne ki az eurózónából, de a GDP 175 százalékára rúgó államadósság kétharmadát eltörölné. Ez olyan lépés lenne, amely nemcsak a görög tőzsdét rázná meg, ezért elemzők kétségbe is vonják.

- A kormányzó Sziriza valószínűleg óvatosabb lenne, mint az ellenzéki Sziriza. Volt már példa arra, hogy egy párt helyzetértékelése megváltozik hatalomra kerülésük után. De intézkedéseik akkor is megnehezíthetik az euróövezet életét – mondta Chris Beauchamp, az IG gazdasági elemzője.

Akárhogy is, a Sziriza jelenlegi retorikája aggasztja a nemzetközi hitelezőket, akik 2010 óta 240 milliárd euróval tömték ki Görögországot a gazdaság megmentése érdekében. A megszorítások és a szegénység nem az ő problémájuk.