NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

USA Patriot Act: célkeresztben az egész világ?

USA Patriot Act: célkeresztben az egész világ?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

2001 szeptember 11-én a New York-i ikertornyokkal együtt romba dőlt az amerikaiak biztonságérzete: sérthetetlenségükbe vetett hitük is. Csakhogy a

HIRDETÉS

2001 szeptember 11-én a New York-i ikertornyokkal együtt romba dőlt az amerikaiak biztonságérzete: sérthetetlenségükbe vetett hitük is. Csakhogy a terroristák, akik az utasszállítókat a Word Trade Center felhőkarcolói ellen fordították, új fejezetet nyitottak a jogalkotásban is. Alapot adtak arra, hogy az amerikai törvényhozás újraértelmezze a polgári szabadságjogokat.

És Bush elnök ezzel élt is. Úgy döntött, hogy megvédi az Egyesült Államokat. Amikor a terrortámadás után pár héttel, október 26-án aláírta a USA Patriot Act néven ismertté vált jogszabályt, arról beszélt, hogy országa erős: e nagyszerű nép megvédi önmagát. A terroristák csak építményeik alapjait rengethetik meg. Ahhoz, amelyen Amerika áll, nem férnek hozzá.

A terrorizmus elleni harc jegyében kihirdetett törvény, amelyre előzőleg a kongresszus is rábólintott, sosem látott szabadságot adott a bűnüldöző szerveknek a terroristák felkutatására. Az FBI, a CIA és a Nemzetbiztonsági ügynökség terrorizmus-gyanúval gyakorlatilag bárkit megfigyelhetett függetlenül attól, hogy a megfigyelt konkrétan gyanúsítható-e bármivel. Ezt megtehette az Egyesült Államokon belül és külföldön egyaránt. A USA Patriot Act lehetővé tette azt is, hogy e szervek korábban elképzelhetetlen mértékben együttmüködjenek a telefonvonalak, internetes csatornák, banki tranzakciók, de még az orvosi dokumentáció nyomon követésekor is.

A törvényalkotók egyike szerint nem volt más választásuk. Viet Dinh, a georgetowni egyetem professzora azt mondja, a USA Patriot Act nem tett mást, minthogy a esélyt adott a bűnüldöző szerveknek arra, hogy lépést tartsanak a technikai fejlődéssel. Az akkor hatályban lévő jogszabály ugyanis 1968-ban kelt.

Az egykori FBI-ügynökök egyike, Michael German, aki most egy polgárjogi szervezet szakértője arról beszél, hogy ez a törvény nem a gyanúsítottak megfigyelését könnyítette meg, hanem olyan emberekét, akiket a megfigyelés kezdetekor még egyáltalán semmivel sem gyanúsítanak. Szerinte ez a valódi probléma, hiszen így a bűnüldözők tényleg a világon bárkiről gyűjthetnek adatokat.

A USA Patriot Act olyan kategóriákat teremt és tényállásokat nevesít, amelyek értelmében az Egyesült Államok korlátozás nélkül felléphet bárkivel szemben a terrorizmus elleni harc nevében.

Öt évvel később, 2006-ban George W. Bush aláírt egy másik törvényt is, hogy hatákonyabbá tegye e küzdelmet. A Military Comission Act sok szempontból szabad kezet adott a kihallgató tiszteknek és a katonai bíróságoknak is.

Történt ez hat héttel azután, hogy Bushnak tudomására jutott, mi folyik azokban a börtönökben – zömében Irakban -, ahol az amerikai hadsereg fogva tartja a feltételezett terroristákat.

Az egész világot elborzasztották azok a fotók és jelentések, amelyek tanúsága szerint rengeteg amerikai katona szadizmusa gyakorlatilag nem ismert határt.

Az Amerikai Polgárjogi Unió szerint az Egyesült Államok történetében példátlan, hogy az amerikai törvényhozás az emberi jogok durva megsértését törvénybe iktassa.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Trump vérfürdőt emleget, ha nem nyer novemberben, pedig közben jól áll a pereiben és a felmérésekben

Halálos lövöldözés Pennsylvaniában

Önmagát halálra égető amerikai katonáról neveznek el utcát a palesztinok