HIRDETÉSEgyelőre csak találgatni lehet, ki lesz a brüsszeli Európai Bizottság új elnöke, aki a legfőbb végrehajtó szerv vezetőjeként valójában az Unió nem-hivatalos kormányfője.
Továbbra is a volt luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker a konzervatívok jelöltje, és mivel a vasárnapi választásokon a Néppárt szerezte a legtöbb képviselői helyet az Európai Parlamentben, esélyesnek számít, ám külső támogatók nélkül nincs többsége. A bizonytalanságot csak fokozza, hogy már a legbefolyásosabbnak tartott európai vezető, Angela Merkel német kancellár (CDU) eddig szilárdnak tűnő támogatása sem tűnik már sziklaszilárdnak.
- Mint az Európai Néppárt tagja, támogattam a jelöltünket, Jean-Claude Junckert a bizottság élére – jelentette ki szerdán Merkel asszony. – Ezt a választások után sem felejtettem el, ugyanakkor tiszteletben kell tartanom a szerződést is.
A kancellár ezzel a lisszaboni szerződésre utalt, amely rendelkezik a bizottsági elnök megválasztásáról is. A jelöltet az Európai Tanács vezetője nevezi meg a választási eredmények figyelembevételével, de arra semmi sem kötelezi, hogy a legerősebb párt listavezetőjét ajánlja. A lényeg, hogy a jelöltet végül támogassa mind az Európai Parlament, mind a 28 tagállam állam- illetve kormányfőiből álló Európai Tanács.
Az már bizonyosnak látszik, hogy a brit, holland és svéd konzervatívok, illetve a magyarországi kormányzópárt, a Fidesz – különböző megfontolásokból – nem akarja Junckert a brüsszeli Bizottság élén látni, és ez tovább gyengíti a tapasztalt luxemburgi politikus esélyeit.
Ki lesz a befutó, Juncker vagy Schulz? Esetleg egy most még ismeretlen, “nevető harmadik” ülhet az Európai Bizottság elnöki székébe? Logikusnak tűnik, hogy az európai parlamenti választások után a legerősebb párt jelöltje vezetheti majd az Európai Bizottságot is. Brüsszelben pedig a legnagyobb létszámú frakció az Európai Néppárté.
Berlinből kapcsoljuk Nikolaus Blomét, a Der Spiegel főszerkesztőjét.
Euronews: – Az Európai Parlament jóváhagyta Juncker személyét. Akkor mi, vagy ki áll az útjában?
- Az Unió két intézménye. Egyrészt az Európai Parlament, másrészt az Európai Tanács, vagyis a 28 állam teljes jogú állam-, illetve kormányfői, akik véleményt formálhatnak a kérdésben. A két félnek, intézménynek egyezségre kell jutnia. Úgy tűnik, hogy most – valamilyen nem ismert okból – ezek az intézmények húzzák az időt.
- A kampány során a konzervatívok a német kancellárra, Angela Merkelre fókuszáltak. Junckerről, mint jelöltről szinte szó sem esett. Ellenben a szocialisták jelöltje, Martin Schulz kiemelt szerepet kapott a plakátokon. Mi baja Merkelnek Junckerrel?
- Régóta ismerik egymást, Juncker legalább 30 éve jelen van az európai politikában. Merkelnél pedig hosszabb ideje egyetlen európai kormányfő, vagy államfő sem tölti be hivatalát. Nem tudják meglepni egymást, többször is álltak a politikai barikádok ellentétes oldalán. Merkel eleve nem tartotta szerencsésnek Juncker jelölését, mert tartott attól, hogy az fog történni, ami történt: két azonos politikai súllyal bíró személy marad. Ez a helyzet nyomást gyakorol az államok vezetőire és egyúttal beszűkíti a mozgásterüket. Nos ez az, ami nem tetszik Merkelnek.
- Mekkora Merkel súlya Brüsszelben? Úgy táncolnak, ahogy ő fütyül?
- Az uniós intézményeknek nem csak Merkel “füttyére” kell figyelniük, hanem Francois Hollande és David Cameron szavára is. A helyzetet ugyanakkor nehezíti a francia elnök és a brit miniszterelnök – végső soron – veresége az EP-választásokon, hiszen mindkét országban az euroszkeptikus pártok törtek előre.
Ez a tény mindenképpen gyengíti a két vezető politikus pozícióját és egyúttal csökkenti a gyors kompromisszum lehetőségét ebben a személyi kérdésben.
- Ha egy harmadik jelölt fut be, az nem a választók becsapása? Nem azt bizonyítaná, hogy a kérdések a kulisszák mögött dőlnek el?
- Ez egy pókerjátszma, hatalmi harc két demokratikusan megválasztott, legitim intézmény között. Alapvetően ez nem egy rossz dolog. Ugyanez történik a Bundestag és a Szövetségi Tanács között Németországban. De a helyzet itt bonyolultabb, nem lehet figyelmen kívül hagyni a választókat. Ezért nem fogadnék magas tétben arra, hogy egy harmadik jelölt is képbe kerül majd. Hiszen ennek a személynek az Európai Parlament és az Európai Tanács részéről is megfelelő támogatást kellene kapnia.
- Mi az Ön tippje? Ki lesz a brüsszeli Bizottság új elnöke?
- Azt gondolom, végül Jean-Claude Juncker. Meg fogják találni a kompromisszum lehetőségét. Hiszen itt nem csupán az Európai Bizottság elnöki székéről, hanem egyéb fontos pozíciók elosztásáról is szó van. Például a helyetteséről, aki a külpolitikáért felel, vagy az Európai Tanács elnöki posztjáról. A belga Herman van Rompuy helyére is más ül majd. Végül egyezségre jutnak majd a felek; Juncker elfoglalja helyét a Bizottság élén, és ez a “hercehurca” semmilyen kihatással sem lesz az ő politikai súlyára a későbbiekben.