HIRDETÉSFelébresztik Csipkerózsika-álmából az Európai Űrügynökség egyik műholdját, a Rosettát.
A tíz évvel ezelőtt felbocsátott mesterséges égitest három éve szunnyad, ahogy a mesében az alvó szépség. Az elektronikáját és meghajtását 2011-ben kapcsolták le. A csaknem egymilliárd euró értékű űreszköz küldetése egészen egyedi, célja a Csurjumov–Geraszimenko üstökös megfigyelése, ami nagyon kényes művelet.
- A jel mindössze egy sípszó. Ha ezt meghalljuk, az azt jelenti, hogy az űreszköz elvégezte a tennivalóját egy pontig, ahonnan már rajtunk áll a további irányítás. Nagyon kevés időnk van, hogy fogjuk a jelet, és utasítást adjunk az űreszköznek a küldetése folytatására. A hibernációs kijárathoz érve nagy kihívás előtt állunk – mondja Andera Accomazzo műveleti igazgató.
A Rosettát egy Ariane-5 hordozórakétával bocsátották fel. 2004 márciusában a Francia-Guyanán lévő Kourou bázisról lőtték ki a Jupiter pályája mögé. A földi irányítóközpont reméli, hogy még mindig jó állapotban van. Ötmilliárd kilométernyi útján szembetalálkozott néhány aszteroidával, amikről megfigyelési adatokat küldött haza.
Földlakók még soha nem eredtek egy üstökös után. A tudósok Csuriként emlegetik az 1969-ben felfedezett, több mint 4 és fél milliárd éves jéggolyót, aminek átmérője csupán négy kilométer.
- A legfontosabb, hogy ez az első alkalom, hogy utolérünk egy üstököst. Ez még soha nem történt meg. Eleinte kísérjük az útján, ami közben az üstökös a Nap közelébe kerül, majd visszaérkezik. Majd megkíséreljük azt, ami egyelőre utopisztikus, hogy – mint egy cseresznyét a tortára – óvatosan landoltassuk a műholdat az üstökös felszínén – magyarázza Matthew Taylor, a Rosetta küldetésének egyik tudósa.
A leszállóegység májusban közelíti meg az üstököst, miközben néhány szigonyt szúr majd a felszínére, hogy ne sodródjon el landolás közben.
A négy kilométer átmérőjű üstököst 3,6 km/órás relatív sebességgel közelíti meg a leszállás során a Csuri modulja, a Philae.
A távirányítás kényességét egy hasonlattal jellemezhetjük: a művelet ahhoz hasonlít, mintha valaki 700 millió kilométerről szeretne egy tűt befűzni.
A megfigyeléssel szerzett adatokkal talán közelebb kerülünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen lehetett a Naprendszer a bolygók létrejötte előtt.