HIRDETÉSKisebb döccenővel, de elindult a Xetra kereskedési rendszer a Budapesti Értéktőzsdén. A tőzsde vezérigazgatója szerint egyszerűbb, olcsóbb és többek számára elérhető kereskedési felületről van szó, ami segít a BÉT forgalmának növelésében. A korábbi rendszert 15 évig használták.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csengetett, a New York-i tőzsde csengőjének mása fülsiketítően hozta a megjelentek tudomására, hogy elindult az új kereskedési rendszer, amelyen keresztül a Budapesti Értéktőzsdét mostantól Magyarországon kívül 18 ország 250 bankja és befektetői szolgáltatója el tudja érni. Ráadásul a hazai befektetők is sokkal több papírhoz tudnak hozzáférni.
A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója szerint az új rendszer idővel sokkal nagyobb forgalmat és likviditást hoz a magyar piacra. A Xetra rendszer üzemel például a frankfurti tőzsdén is, ahol több mint 100 millió tranzakciót bonyolít naponta, ehhez képest zavarba ejtő, hogy voltak kisebb fennakadások a pénteki budapesti kereskedés első egy-másfél órájában.
Katona Zsolt szerint a fő motiváció, hogy emelkedjen a forgalom. Az úgy nevezett Mikulás-rali (hagyományosan év végén emelkednek az árak) egyelőre elmaradt a magyar tőzsdén, a pénteki nap több mint 8,5 milliárd forintos forgalommal zárult. A rosszabb hír, hogy ez nem kirívó, a vezérigazgató szerint az idei átlagos forgalom 9,5 milliárd forint, ez hozzávetőleg a harmada a válság előttinek, és a 2002-es időket idézi, amikor a dotcomlufi kidurranása után a befektetők részben elpártoltak a részvénypiacoktól.
A magyar piacon várható forgalomnövekedést nehéz megbecsülni – mondta Katona Zsolt. Amikor 1999-ben kezdték Bécsben használni ezt a rendszert, akkor 50-60 százalékkal bővült a forgalom, a tavalyi prágai bevezetés azonban csak tizedével emelte ugyanezt. A BÉT vezérigazgatója összességében szolíd, 10-20 százalékos éves forgalomnövekedéssel számol. A Xetra rendszerrel a magas frekvenciájú kereskedés előtt is kinyílik az ajtó a magyar piacon, vagyis többen, nagyobb mennyiségben köthetnek üzleteket.
Habár a brókeri jutalék nem lesz olcsóbb, a kisbefektetőknek is vonzóbb lesz a magyar tőzsde – mondta a vezérigazgató -, mert az eladó és a vevő ajánlatai között az új rendszerben, a többszereplős piacon kisebb lesz a különbség, vagyis nagyobb lesz a garancia, hogy a kisbefektetők is a szívük szerinti árfolyamhoz legközelebbi szinten adhatnak-vehetnek egy-egy papírt, és hogy nagy biztonsággal ki is tudnak szállni a megfelelő árfolyamon. Innen pedig már csak egy lépés, hogy a nyilvános tőzsdei kibocsátások is megsokszorozódjanak, hiszen a kibocsátókat is jobban vonzza a korábbinál likvidebb, nagyobb forgalmú piac, ahol tízezer részvény érhető el.
Az új rendszer egyébként nem érinti a tőzsdei befektetések adózását, az változatlan.
A nemzetgazdasági miniszter szerint ezzel a lépéssel a BÉT szélesre tárja a kapuját a hazai és a nemzetközi befektetők széles köre előtt, és ez különösen fontos, hiszen „erős gazdaság nem tud létezni erős tőkepiac nélkül”. A magyar állam több tőzsdén jegyzett cégben is tulajdonos, köztük a MOL-ban, a Rábában és a Richterben. A miniszter újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy további állami cégek, köztük az MVM tőzsdére lépésére még nem lát lehetőséget, de hosszú távon ezt nem lehet kizárni.