Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Saját kinevezettje buktatta meg az egyiptomi elnököt

Saját kinevezettje buktatta meg az egyiptomi elnököt
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Több mint egy hónapos tüntetéssorozat előzte meg a tegnapi vérengzést Egyiptomban. A hadsereg által eltávolított Mohamed Morszi elnök hívei Kairó több pontján folytattak ülősztrájkokat éjjel és nappal.

Nem csak a Muzulmán Testvériség hívei, azok is Morszi mellé álltak, akik szerint elfogadhatatlan, hogy ismét a hadsereg vegye át a hatalmat Egyiptomban.

Morszi Egyiptom történetének egyetlen demokratikusan megválasztott elnöke volt. Mohamed Husszein Tantaui-t – a hadsereg korábbi vezetőjét, akinek kulcsszerepe volt Mubarak elmozdításában – lecserélte, és al-Sziszi tábornokot nevezte ki a helyére. Ezzel sem tudta elérni, hogy az Egyiptomban jelentős gazdasági hatalommal, így nagyfokú önállósággal rendelkező hadsereg hozzá legyen hűséges. Nem tudott úrrá lenni a gazdasági nehézségeken, viszont jelentős jogköröket vont magához, irányítása idején az ellenzék több vezetőjét meggyilkolták. Abdel Fattah al-Sziszi tábornok úgymond a stabilitás védelmében, katonai puccsal távolította el Morszit, és a helyére átmeneti kormány került. A tábornok azt mondta, nem tör hatalomra, a szükségállapot és a kijárási tilalom bevezetése azonban az egyiptomiakat a diktatúra korszakára emlékezteti.

Mohamed Morszi letartóztatását a közelmúltban meghosszabbították, jelenleg ismeretlen helyen tartják fogva.

- Hasni Abibi, jó napot kívánok, köszönöm, hogy rendelkezésünkre áll. Ön politológus, az arab világ specialistája a genfi CERMAM kutatóintézetben. Kijárási tilalmat vezettek be Egyiptomban, illetve újra bevezették azt. A Muzulmán Testvériség azonban nem akar engedni, ezt tudósítónk is megerősítette.

- Mi történhet most?

- A jelek sajnos nagyon nyugtalanítóak, mind a hadsereg, mind a Muzulmán Testvériség és támogatói részéről. A kijárási tilalom és a szükségállapot újbóli bevezetésével a hadsereg még nagyobb hatalmat gyakorol, korlátozhatja a szabadságjogokat, és bármikor letartóztathat embereket. Az iszlamisták oldaláról pedig a feszültség fokozása várható Egyiptom legfontosabb városaiban, és nem csak ülődemonstrációk formájában.

- Sok egyiptomi, köztük értelmiségiek is, támogatja a hadsereget, amely az első forradalomkor segítette őket. Furcsa kapcsolat van a nép és a nagyhatalmú intézmény között. Meddig mehet el a hadsereg anélkül, hogy elveszítené ezt a támogatottságát?

- Nem szabad elfelejteni, hogy az egyiptomi hadsereg néphadsereg, nem professzionális hadsereg, mint például Törökországban. Minden állami szektorban jelen van, a többi között a gazdaságban is, és egy átlagos egyiptomi számára a hadsereg az egyetlen védőbástya bármiféle robbanással szemben, vagy azzal szemben, hogy Egyiptom olyan országgá váljon, amelyet kizárólag a Muzulmán Testvériség irányít.

- Ez azt jelenti, hogy a végsőkig elmehet?

- Sajnos lehet tartani attól, hogy elszabadulnak a dolgok, és van kísértés autoriter megoldásokra. El kell ismerni, hogy szerdán erőt mutatott a hadsereg, még akkor is, ha ennek szörnyű következményei lesznek az imázsára nézve. Természetesen a nemzetközi reakciók nem kedvezőek a hadseregnek, ennek ellenére, ha sikerül helyreállítania a biztonságot és a stabilitást, és rendet tud teremteni, akkor azt hiszem, nemcsak visszaszerezheti az emberek korábbi szimpátiáját, hanem meg is nyugtathatja az egyiptomiakat, akik soha nem voltak annyira megosztottak, mint most.

- Az iszlamistáknak mi lehet mostantól a stratégiájuk? Mit tehetnek? A helyzet kissé emlékeztet a 90-es évek Algériájára. Fennáll a radikalizálódás vagy akár a terrorizmus veszélye?

- Igen, vannak szembeötlő hasonlóságok az egyiptomi és az algériai helyzet között. Amikor Algériában 1992-ben a választásokat megnyerte a fundamentalista párt, a hadsereg közbelépett. Ez az iszlamisták jó részét radikalizálta, létrejöttek olyan szélsőséges csoportok, mint a GIA vagy a GSPC. Egyiptomnak sajnos már megvannak a saját radikális mozgalmai, a Dzsama iszlamija, az Iszlám dzsihad, amelyek újjáélednek azt követően, hogy elvesztették a csatát az arab tavasz után, mivel az iszlamisták választások által kerültek hatalomra és nem harccal. Sajnálatos módon a szerdai események és a Morszi elnök elleni puccs szárnyakat ad ezeknek a radikális mozgalmaknak, mert úgy tűnik, hogy a politikai részvétel nem jó választás, és csak a fegyveres harc lehetséges.

*- Egyiptom fontos tényező az arab világban. Van-e olyan veszély, hogy az egyiptomi határokon túlmennek az események?

- Ha az iszlamisták folytatják öngyilkos politikájukat vagy a felperzselt föld taktikáját, mivel mindent elvesztettek, akkor az kimeríti a hadsereget, amelynek nagyon fontos tűzfészkekkel kell szembenéznie a Sínai-félszigeten és más városokban, és amely komoly líbiai fegyverkereskedelemmel is küzd, hiszen Líbia manapság ellenőrizhetetlen. A politikai ügyek irányítása is azzal a kockázattal jár, hogy gyengíti a hadsereget, ezért elengedhetetlen, hogy a hadsereg mielőbb visszavonuljon, és civileknek adja át az ügyek intézését vagy Adli Manszúrnak, esetleg Beblavinak. Azt hiszem, hogy ma nagyon fontos erkölcsi és politikai feladat vár a nemzetközi közösségre, hogy ne hagyja sorsukra az egyiptomiakat.