Az APEC-csúcson Hszi Csin-ping fogadta amerikai és orosz partnerét; első közös csúcstalálkozójuk előtt nyitott kereskedelmet sürgetett. Putyin a szankciókat, Trump az ukrajnai háború lezárását hangsúlyozta.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Sencsenben fogadta Donald Trump amerikai elnököt a nagy téttel bíró Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozón, amely csütörtökön egy kulcsfontosságú háromoldalú találkozóval zárul Trump, Hszi és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.
Hszi különös megtiszteltetésben részesítette Trumpot azzal, hogy a repülőtéren öleléssel köszöntötte az amerikai elnököt, viszonozva azt a gesztust, amelyet Trump tett Hszi szeptemberi washingtoni állami látogatása idején.
Amikor Putyin szerdán korábban megérkezett, Hszi a régi jó viszony ellenére nem ment ki a repülőtérre, hogy fogadja.
Trump közölte, hogy az előzmények nélküli háromoldalú csúcstalálkozón csütörtökön azt tervezi, Hszivel és Putyinnal tárgyal az Oroszország által Ukrajnában folyó, teljes körű háború befejezéséről, és kedden úgy nyilatkozott: „Úgy gondolom, nagyon közel járunk ahhoz, hogy megvalósítsuk.”
Peking a háromoldalú találkozót úgy jelentette be, mint „mélyreható eszmecseréket a világbéke megőrzéséről és a nagyhatalmak közötti kapcsolatok stratégiai stabilitásának előmozdításáról” az APEC-csúcstalálkozó margóján, míg Putyin azt mondta, arra számít, hogy a csúcs „rendkívül hasznos” lesz.
Trump jelezte, hogy az APEC-csúcson improvizatív megközelítést kíván alkalmazni, és arra fogad, hogy a forgatókönyv nélküli, személyes kapcsolatokra épülő diplomáciája maradandó örökséget teremthet, átalakítva a világszintű folyamatokat a Fehér Házban töltött utolsó két évében.
Európa és a világ feszült figyelemmel követi, ahogy Trump Washington két legnagyobb geopolitikai riválisával találkozik, miután az Egyesült Államok történelmi szövetségeseivel, például Európával és Kanadával az elmúlt hónapokban megromlottak a kapcsolatok.
Trump felvetette annak lehetőségét, hogy négyszemközti találkozót tart Putyinnal, valamint külön megbeszélést tart az észak-koreai vezetővel, Kim Dzsongunnal, ám ezek egyikét sem erősítették meg addig, amíg az amerikai elnök megérkezett Kínába.
Putyin, aki 2017 óta először vesz részt személyesen APEC-vezetői találkozón, szerdán találkozott kínai partnerével, és bírálta a „gazdasági dominancia eszközeit”, például azokat a szankciókat, amelyeket Oroszország ellen vezettek be, miután 2022 elején teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
„A szankciók, vámok és exportkorlátozások túlélték a hasznosságukat, és nagyrészt elveszítették elrettentő hatásukat” – mondta Putyin egy vezérigazgatói csúcstalálkozón, amelyet az APEC-csúcs margóján tartottak.
Kiemelte, hogy országa szeretné szorosabbra fűzni gazdasági kapcsolatait az Ázsia-csendes-óceáni térséggel, és hangsúlyozta, hogy a régió az orosz külkereskedelem több mint felét adja.
Hszi a nyitott kereskedelemért és méltányos növekedésért szólalt fel
Az APEC-csúcstalálkozó margóján szerdán elmondott beszédében a kínai elnök azt mondta az üzleti vezetőknek, hogy az Ázsiai-csendes-óceáni térségnek nyitottabb kereskedelmet és méltányosabb növekedést kell követnie, ha stabil és dinamikus akar maradni.
„Kína nemcsak vámokat csökkent és bővíti a piaci hozzáférést, hanem egy lépéssel tovább megy. Reformot hajtunk végre olyan nehéz területeken, mint a szabályok, a szabályozás és a szabványok” – mondta Hszi, megismételve Peking ígéreteit, hogy javítja a feltételeket a globális befektetők számára.
„Miközben a saját fejlődését követi, Kína megosztotta a lehetőségeit más országokkal, és a közös fejlődésért dolgozott” – tette hozzá.
„Következetesen stabilitást és kiszámíthatóságot hozott a világgazdasági növekedésre, valamint a nemzetközi kereskedelemre és a gazdasági együttműködésre.”
Hszi és más APEC-vezetők nyitottabb megközelítés mellett érveltek, anélkül hogy közvetlenül bírálták volna az Egyesült Államoknak azt az irányváltását, amelynek célja saját piacainak védelme.
Trump „Amerika az első” megközelítése, a vámemelések és más intézkedések ellentétesek az APEC azon céljával, hogy idővel létrejöjjön egy csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet, miközben Washington korlátozza Kína hozzáférését a csúcstechnológiás amerikai technológiákhoz, például azokhoz az Nvidia számítógépes chipekhez, amelyek a mesterséges intelligencia működését segítik, és amelyek folyamatos feszültségforrást jelentenek Peking számára.
Várható, hogy Trump megpróbálja megerősíteni az Egyesült Államok státuszát mint a világ vezető technológiai hatalma.
A Kína kereskedelmi többletének visszafogását célzó vámjai azonban keveset tettek azért, hogy megállítsák a világ domináns gyártója előretörését, amely egymás után második évben is 1 billió dollárral több árut exportál, mint amennyit importál.
Amikor újságírók az Egyesült Államoknak a Peking fejlett számítógépes chipekhez való hozzáférésére vonatkozó politikájáról kérdezték, Trump azt mondta, kormányzatán belül nézetkülönbségek vannak, és hogy „nagyon jó kapcsolatunk van Kínával, és az ember nem akarja megsérteni őket”.
Trump Hszivel ápolt barátságos viszonyra helyezett hangsúlya meghosszabbíthatja azt a kereskedelmi fegyverszünetet, amelyet tavaly értek el a vámok többszöri eszkalációja után.
Trump azt is közölte, hogy Hszivel folytatott megbeszélésein nem tervezi napirendre túzni Tajvant, amely a fejlett számítógépes chipek vezető gyártója, köztük olyanoké, amelyeket amerikai cégek terveznek, ám arra számít, hogy Hszi felhozza előtte Tajvan szuverenitásának kérdését.
„Biztos vagyok benne, hogy ő felveti” – mondta Trump. „Nekem nem kell felvetnem.”
A 21 APEC-gazdaság a globális gazdasági tevékenység 60 százalékát, a világkereskedelem felét és az emberiség 40 százalékát adja. A vezetők csütörtökön zárt ajtók mögött találkoznak, miközben a rendezvény margóján más megbeszéléseket is tartanak.
Az APEC nem hoz kötelező erejű döntéseket, de 37 év alatt olyan fórummá vált, amelynek célja a konszenzusépítés az együttműködésről és a nyitottabb kereskedelemről.
Az APEC-csúcstalálkozó Sencsent mutatja be, amelyet Kína az elmúlt négy évtizedben halászfaluból felhőkarcolókkal szegélyezett exportgyártási és technológiai központtá alakított.