Az élelmiszerárak emelkedése Európában idén mérsékelt volt, de a friss termékek drágulnak: Franciaországban 8%-kal nőttek az árak, Dél-Olaszországban az ellátási zavarok miatt üresek a polcok.
Aki október végén belépett egy nápolyi vagy Dél-Olaszország bármely más szupermarketjébe, azt tapasztalhatta, hogy a gyümölcsös sor félig üres.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Körülbelül két héten át a dízelárak miatt feldühödött teherautó-sofőrök utakat és kikötőket zártak le Dél-Olaszország-szerte.
A raktárak leálltak a rakodással, és Campaniában, Pugliában és Calabriában a hús, a friss tej, a gyümölcs és az ásványvíz polcai kiürültek, néhány kisboltban egyetlen nap alatt.
Októberben az Olaszországban kapható feldolgozatlan élelmiszerek 7.5%-kal kerültek többe, mint egy évvel korábban, szemben a szeptemberi 5.5%-kal, az Istat nemzeti statisztikai hivatal előzetes adatai szerint. A tipikus bevásárlókosarat jelentő élelmiszerek, háztartási és személyes higiéniai cikkek ára 2.5%-kal emelkedett az előző havi 1.5% után.
Olaszország szélsőséges eset. De rámutat arra, hogy egész Európában hasonló folyamat zajlik: egy viszonylag nyugodt év után a heti nagybevásárlás ismét drágulni kezd.
Az energiárak vitték a prímet, az élelmiszerárak visszafogottak maradtak
Az euróövezeti infláció októberben elérte a 4%-ot, ami több mint három éve a legmagasabb érték, az Eurostat szerdán közzétett előzetes adatai szerint.
Az energiaköltségek voltak a fő hajtóerő. Az üzemanyag, az áram és a fűtés 20.8%-kal volt drágább, mint egy évvel korábban.
Ezzel összevetve az élelmiszerárak jóval lassabban emelkedtek.
Az élelmiszerek, alkohol és dohánytermékek ára októberben 1.6%-kal volt magasabb az euróövezetben, mint egy évvel korábban. Az EU egészét nézve az élelmiszerek és üdítőitalok szeptemberben, amely az utolsó hónap, amelyről minden országból vannak adatok, mindössze 0.6%-kal kerültek többe.
Ha azonban közelebbről nézzük, a kép egyenetlen. A feldolgozott élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek ára csak 0.5%-kal emelkedett októberben az egy évvel korábbihoz képest.
A feldolgozatlan élelmiszerek, például a gyümölcs, a zöldség, a hús és a hal ára 4.6%-kal nőtt, az augusztusi 2.7% után.
„Az energia és az élelmiszer hajtotta az áremelkedést, miközben a maginfláció az elhúzódó energiapiaci sokk ellenére is nagyjából stabil marad” – írta Nicola Nobile, az Oxford Economics olaszországi vezető közgazdásza e-mailben küldött megjegyzéseiben.
Érthető, ha belegondolunk, hogyan jut el az élelmiszer a boltok polcaira.
A traktorok dízellel mennek, az üvegházakat fűteni kell, és szinte mindent teherautók szállítanak.
Ha ezek a költségek megugranak, a friss termékek, amelyeket nem lehet hónapokig raktárban tárolni, különösen kitettek lehetnek.
A nagy gazdaságokban is ugyanez a kettősség látszik
Franciaországban összességében 1.2%-kal nőttek az élelmiszerárak októberben. A friss termékek azonban 8%-kal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban, az INSEE statisztikai hivatal szerint, ami csökkenés a szeptemberi 9.5%-hoz képest.
Németországban az élelmiszer mindössze 0.4%-kal került többe. Portugáliában a feldolgozatlan élelmiszerek ára 3.7%-kal emelkedett, ugyanannyival, mint szeptemberben.
Spanyolországban az élelmiszerárak októberben tovább emelkedtek, bár lassabban, mint egy évvel korábban.
Ciprus az élen, Svédország a sereghajtó
A szeptemberi adatok, amelyek a legfrissebbek és minden uniós országot tartalmaznak, megmutatják, hol érte leginkább a vásárlókat a drágulás.
Cipruson volt a legmeredekebb emelkedés, az élelmiszerek és üdítőitalok 4%-kal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban. Ezt követte Spanyolország 2.7%-kal, Románia 2.6%-kal, Málta 2.5%-kal és Portugália 2.4%-kal.
Az EU-n kívül Törökországban jóval nagyobb volt a drágulás, az élelmiszerárak egy év alatt 27.6%-kal emelkedtek.
Az EU 27 országából 14-ben az élelmiszerek és üdítőitalok valójában olcsóbbak voltak, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb árcsökkenés Svédországban volt, ahol az árak 6.3%-kal estek. Ennek hátterében áfacsökkentés áll. A kormány április 1-jén a korábbi 12%-ról 6%-ra felezte az élelmiszerek áfáját, és az intézkedés 2027 végéig marad érvényben.
Lettországban, Magyarországon és Csehországban is 3.8% és 4.8% közötti mértékben csökkentek az élelmiszerárak.
Öt év után Kelet-Európa viseli a legnagyobb terhet
A mostani kisebb emelkedés egy nagyon jelentős drágulásra rakódik rá.
2021 szeptembere óta, amikor az energiaárak emelkedni kezdtek, az élelmiszerek az EU-ban nagyjából egyharmadával drágultak.
Magyarországon az árak több mint a felükkel emelkedtek. Bulgáriában, Észtországban és Romániában valamivel 50% fölötti a növekedés, Luxemburgban, Svédországban és Franciaországban pedig inkább egynegyed körüli.
Azok között az országok között, ahol a legnagyobb volt a drágulás, több olyan is van, ahol az élelmiszer teszi ki a háztartási kiadások legnagyobb részét. Egy bukaresti vagy szófiai család számára így egy 2%-os áremelkedés a pénztárnál a családi költségvetés nagyobb hányadát viheti el, mint ugyanekkora növekedés Luxemburgban.
A közgazdászok arra számítanak, hogy az összesített infláció tovább emelkedik.
A Pantheon Macroeconomics az euróövezeti infláció csúcsát januárban, 4.5% körül várja, és arra számít, hogy az Európai Központi Bank decemberben kamatot emel.
Az októberi adatok arra utalnak, hogy az élelmiszerek drágulása éppen akkor gyorsulhat fel, amikor megérkeznek a téli fűtésszámlák. Olaszország déli részének egyes térségeiben ezt a vásárlók már meg is érezték.