Izraelben a 2022 októberi terrortámadás óta először tartanak parlamenti választást. Az elhúzódó koalíciós alkudozás kérdéseket vet fel arról, ki dönt a kulcsfontosságú biztonsági ügyekben a fokozódó feszültség közepette, és egy kormányváltás módosíthatja-e az ország irányát.
Izrael parlamenti választása várhatóan nem hoz azonnali kormányváltást, még akkor sem, ha Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellenfelei több mandátumot szereznek. Netanjahu hónapokig hivatalban maradhat, miközben egyre több a találgatás egy Irán elleni újabb katonai akcióról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Magas részvételt mérnek a parlamenti választás első óráiban. Kedd délelőtt 14.00. órakor az országos részvételi arány 6 százalékponttal magasabb volt az előző választás azonos időszakában mértnél. A szavazás este 10 óráig tart.
Yossi Mekelberg, a londoni Chatham House vezető tanácsadó munkatársa az Euronewsnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy Netanjahu az ügyvezető kormány élén maradhat, amelynek továbbra is megvan a felhatalmazása kritikus katonai döntések meghozatalára.
A voksolás, amely Izrael első választása a Hamász által szervezett és végrehajtott támadások óta – három évnyi háború, elmélyülő belső megosztottság és a biztonsági kudarcok miatti elszámoltathatósági követelések után érkezik.
A választást sokan népszavazásként értelmezik Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnökéről, ám a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint sem az ő kormányzó koalíciója, sem az ellenzéki tömb, amelyet Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök vezet, nem tekintheti biztosnak a többséghez szükséges 61 mandátumot a 120 tagú Kneszetben.
A kormányalakítás nagyon bonyolult lehet, és hónapokig húzódhat. „Izraelben nem alakul meg új kormány a választás másnapján” – figyelmeztet Mekelberg, rámutatva, hogy az ügyvezető kabinet jelentős jogköröket tart meg. „Ez még kiszámíthatatlanabbá és veszélyesebbé teszi a helyzetet” – mondta.
Irán és a bizonytalanság a voksolás után
A választást mindössze egy héttel az amerikai félidős kongresszusi választások, november 3. előtt tartják, miközben olyan találgatások látnak napvilágot, hogy Washington és Izrael a mostani hadjárat után újabb katonai lépéseket fontolgathat Irán ellen. Arra a kérdésre, hogy az ellenségeskedés kiújulhat-e az amerikai voksolást követően, Mekelberg azt válaszolta: mindkét ország belpolitikai fejleményei befolyásolhatják egy esetleges újabb összecsapás időzítését.
„Az izraeliek választása után egy héttel lesz az amerikai félidős választás, és a két voksolás együtt határozhatja meg, hogy újra fellángol-e a háború Iránnal, vagy sem” – fogalmazott.
Mekelberg szerint egy ellenzéki vezetésű kormány felülvizsgálhatná Izrael jelenlegi, katonai erőre épülő stratégiáját Teheránnal szemben, és azt is érdemes megfontolni, hogy a miniszterelnök személyes politikai érdekei mennyiben befolyásolják a jövőbeli katonai döntéseket.
„Úgy gondolom, joggal vagyunk bizalmatlanok Netanjahu valódi motivációival szemben, mert politikája szorosan összefonódik korrupciós perével és hatalma megtartásával” – mondta. „Ezért egy újabb válság kirobbantása – akár Iránnal – egyáltalán nem zárható ki.”
Október 7. és az elszámoltathatóság iránti igény
A választás ismét reflektorfénybe állította az október 7-i támadások körüli mulasztásokat is, amelyek során mintegy 1200 ember vesztette életét, és 251 embert hurcoltak el túszként. Izrael még mindig nem állított fel független állami vizsgálóbizottságot annak feltárására, miként tudták a Hamász vezette fegyveresek áttörni az erősnek hitt védelmi rendszert, és végrehajtani az akciót.
Netanjahu kormánya elutasította a hagyományos állami vizsgálóbizottság felállítását – amelynek tagjait a legfelsőbb bíróság elnöke nevezné ki –, helyette egy alternatív mechanizmust részesít előnyben, amelyet a kritikusok szerint nem jellemezne kellő függetlenség. Mekelberg szerint az ügy alapvető kérdéseket vet fel a demokratikus elszámoltathatóságról.
„Az az egyetlen követelés, amely az egész ellenzéket, és gyanítom, a koalíció szimpatizánsait is egyesíti, az egy állami vizsgálóbizottság felállítása” – mondta az Euronewsnak. A szakértő úgy véli, hogy egy független vizsgálat nemcsak a felelősség megállapítása miatt elengedhetetlen, hanem azért is, hogy hasonló kudarcok ne ismétlődhessenek meg.
„Minél inkább elutasítja a kormány az ötletet, annál gyanakvóbbak az emberek, hogy valamit titkolni akarnak” – fogalmazott.
Változhatnak-e Izrael regionális politikái egy új kormánnyal?
A kormányváltás átalakíthatja vagy módosíthatja Izrael politikáját Gázával, a megszállt Ciszjordániával és a szomszédos Libanonnal kapcsolatban is, de eltérő mértékekben. Több elemző véleménye szerint a Csiszjordániai helyzet enyhítése elsődleges, ezt követi a libanoni Hezbollah féken tartása, míg a Hamásszal szemben várhatóan egy új kormány sem lenne engedékeny.
Mekelberg szerint egy ellenzéki vezetésű kabinet szorosabban együttműködne a Gázára vonatkozó nemzetközi erőfeszítésekkel, és tárgyalásokat kezdeményezne Libanonnal a biztonsági rendezésről. Sok múlik majd az új koalíció összetételén, így azon is, hogy részt vesznek-e benne az izraeli palesztin állampolgárokat képviselő pártok.
Az ellenzéki pártokat ugyan összeköti Netanjahu leváltásának szándéka, ám továbbra is megosztottak a palesztin államiság kérdésében és abban, mi legyen Izrael palesztin területeken folytatott megszállásának jövője.
„A kétállami megoldás nem egyik napról a másikra fog megvalósulni” – figyelmeztetett Mekelberg. Szerinte valódi változás csak akkor várható, ha lépések történnek a megszállás körülményeinek enyhítésére, és sikerül kijelölni az utat egy tárgyalásos rendezés felé. Az, hogy ilyen irányváltás egyáltalán lehetséges-e, attól függ majd, képes lesz-e a következő kormány összeegyeztetni a belső nézetkülönbségeket.
Emellett persze nem lehet figyelmen kívül hagyni a palesztin belső politikai erőviszonyokat sem, hiszen Mahmúd Abbász elnök - évtizedes halogatás után - választásokat írt ki jövőre Ciszjordániában és Gázában. Egy lehetséges izraeli-arab párbeszéd nagyban függ attól, hogy ki tartja kezében a hatalmat a palesztin területeken.