Alexus Grynkewich szerint az új stratégia célja az ellenfelek térnyerésének megakadályozása és haderejük szétzilálása; a Varsói Biztonsági Fórumon közölte, hogy a NATO kész minden támadást blokkolni, tompítani és szétzúzni.
A NATO szövetséges erők európai főparancsnoka (SACEUR), Alexus Grynkewich új védelmi stratégiát mutatott be, amelynek célja, hogy a szövetség bármely tagja elleni támadás „teljességgel hiábavalónak” bizonyuljon, miközben a NATO keleti szárnyán fekvő országok szabotázsakciókkal, gyújtogatásokkal és drónbehatolásokkal néznek szembe.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Varsói Biztonsági Fórumon tartott beszédében Grynkewich elmondta, hogy az „Theory of War” néven ismert stratégia célja, hogy megfossza az ellenfeleket attól a képességtől, hogy behatoljanak a NATO területére és tartós támadást indítsanak.
„Ha támadás ér bennünket, ma éjjel készen állunk a harcra” – mondta Grynkewich a közönségnek, amely hangos tapssal reagált. „Minden egyes nap tovább készülünk és gyakorolunk, így holnap még felkészültebbek leszünk, és az azt követő napon még inkább” – tette hozzá.
Grynkewich hangsúlyozta, hogy a stratégia célja egyaránt az, hogy megnyugtassa a NATO védőernyője alatt élő mintegy egymilliárd embert, valamint hogy az olyan ellenfeleknek, mint Oroszország, egyértelművé tegye: a szövetség kész válaszolni egy invázióra.
„Az ellenséges alakulatok utánpótlása elapad. Az ellenséges parancsnokok nem lesznek képesek irányítani erőiket. Az ellenséges haderőt és támogató képességeit fokozatosan csökkentjük, majd megsemmisítjük” – sorolta. „Röviden: gondoskodunk arról, hogy bármely Szövetséges elleni bármilyen támadás teljesen hiábavaló legyen.”
A tervet mind a 32 NATO-tagállam jóváhagyta; ötvözi a hagyományos katonai képességeket – köztük a szárazföldi erőket és a fegyverzetet – a fejlett technológiákkal, például drónokkal, drónelhárító rendszerekkel és mesterséges intelligenciával.
A koncepció a modern hadviselés tapasztalataira is épít, különösen az Ukrajna fölött és Ukrajnában zajló légi és földi harcokra. „Rengeteget tanulunk ukrán partnereinktől” – mondta Grynkewich a fórumon.
Három védelmi szakasz: blokkolni, megakasztani, szétzúzni
A stratégia három alapelvre épül – „blokkolás”, „megakasztás” és „szétzúzás” –, amelyeket Grynkewich egyszerűnek, ugyanakkor a NATO megközelítése szempontjából alapvetőnek nevezett.
„Meg fogjuk állítani az első támadást. Ha a támadás folytatódik, tompítjuk és megakasztjuk, megakadályozva bármiféle ellenséges előrenyomulást. Ha pedig szükséges, szétzúzzuk az ellenséges erőket és az ellenünk felvonultatott hadműveleti rendszert” – mondta.
Blokkolás: az első előrenyomulás megakadályozása
Az első szakasz célja, hogy megakadályozza az ellenséges erőket szövetséges terület elfoglalásában.
A NATO szárazföldi csapatai szembeszállnának az előrenyomuló alakulatokkal, korlátoznák mozgásukat, és megsemmisítenék azokat az erőket, amelyek megpróbálnak betörni a szövetség területére.
„Rögzítjük az ellenséges alakulatokat, és megakadályozzuk, hogy Szövetséges területet foglaljanak el” – mondta Grynkewich. „A szárazföldi erők támadást intéznek az ellenség ellen, és megsemmisítik az előrenyomuló erőit” – tette hozzá.
Megakasztás: további támadások megállítása
Amennyiben az első támadás tovább folytatódna, a NATO szélesebb körű képességeket vetne be az előrenyomuló erők megzavarására és megtörésére.
Ezek közé tartoznak a fejlett szenzorok és autonóm rendszerek, amelyek korlátozott vagy teljesen emberi beavatkozás nélküli módon képesek azonosítani és értékelni a fenyegetéseket.
Grynkewich szerint a stratégia több hadműveleti térben összehangoltan alkalmazza ezeket a képességeket, hogy megakadályozza az ellenséges erők további előrenyomulását.
Szétzúzás: az ellenség harckészségének felszámolása
A végső szakasz nemcsak az ellenséges csapatokat, hanem azokat a rendszereket is célba venné, amelyek lehetővé teszik működésüket.
Ide tartoznak a parancsnoki struktúrák, az utánpótlási hálózatok és más logisztikai infrastruktúrák, amelyeket többek között nagy hatótávolságú, precíziós csapásokkal és szenzorhálózatokkal támadnának.
A cél az ellenfél teljes katonai műveleteinek megzavarása, és az, hogy erői képtelenné váljanak egy támadás fenntartására.
„Az alkalmazott megközelítés a modern hadviselés Ukrajnában és a Közel-Keleten levont tanulságaira is épít” – mondta Grynkewich.
A NATO hangsúlyozza, hogy stratégiája védelmi jellegű
Grynkewich kiemelte, hogy a NATO stratégiájának célja a szövetséges területek védelme, nem pedig bármiféle területi ambíció érvényesítése.
„Nincsenek terveink, szándékaink vagy ambícióink azon túl, hogy megvédjük népeinket és megóvjuk területünket” – jelentette ki.
Azonnali támadás veszélyét csekélynek nevezte, ugyanakkor figyelmeztetett: ha egy ellenfél a támadás mellett dönt, a NATO válaszolni fog.
„Ha valaki elég ostoba ahhoz, hogy megtámadjon bennünket, harcolni fogunk” – mondta a fórumon.
Megjegyzései egyre erősödő biztonsági aggodalmak közepette hangzottak el a NATO-tagállamokban, különösen a keleti szárnyon, ahol a hatóságok szabotázsakciókról, gyújtogatásokról és drónbehatolásokról számoltak be, utóbbiak némelyike katonai minőségű robbanóanyagokat is tartalmazott.
Grynkewich szerint a mindinkább kihívást jelentő biztonsági környezet még inkább szükségessé teszi, hogy a NATO egyértelműen bizonyítsa: készen áll a szövetséges területek megvédésére.
Az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO mellett
Arra a kérdésre, hogy a stratégia életképes marad-e az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségével kapcsolatos egyes tagállami aggodalmak közepette, Grynkewich a szövetség kollektív védelmi kötelezettségére hivatkozott.
Elmondta, hogy Washington a júliusi NATO-csúcson hozzájárult egy olyan nyilatkozathoz, amely megerősítette az Egyesült Államok „rendíthetetlen elkötelezettségét az 5. cikk mellett”.
Az 5. cikk a NATO kollektív védelem elvének sarokköve, amely szerint egy tagállam elleni fegyveres támadás valamennyi tag elleni támadásnak minősül.