Az EU-s külügyminiszterek elítélték a Trump–Putyin dízelmegállapodást, mert szerintük az gyengíti a transzatlanti egységet. Eközben Oroszország fokozta ukrajnai támadásait.
Az Európai Unió a Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között hétvégén létrejött dízelmegállapodás ellenére is fenntartja az Oroszországgal szembeni szankciókat – közölték az uniós külügyminiszterek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Trump által, a közösségi médiában bejelentett megállapodás értelmében Moszkva azonnal 300 ezer tonna dízelt bocsát az amerikai és a világpiacokra, novemberben további 500 ezer tonnát, majd ezt követően még egymillió tonnát.
A lebonyolítás érdekében Washington széleskörű szankciómentességet adott az orosz dízelre 2027 áprilisáig, ami aggodalmat keltett Ukrajnában és szövetségesei körében is.
„Az Egyesült Államok a legnagyobb szövetségesünk, de üzenetünk egyértelmű: ha véget akarunk vetni ennek a háborúnak, annak egyetlen módja, hogy még nagyobb nyomást gyakorlunk Oroszországra” – mondta hétfő reggel Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, amikor a külügyminiszterek Luxemburgban gyűltek össze.
- tette hozzá.
Kallas arra kérte a Fehér Házat, hogy hajtsa végre Lindsey Graham szenátor által kezdeményezett törvényt, amely átfogó szankciókat és vámokat ír elő Moszkvával szemben. A Graham hirtelen halála után elfogadott jogszabály azonban a döntést az elnök mérlegelésére bízza.
„Ha életbe léptetnék a Graham-törvényt, valóban akkora nyomást tudnánk gyakorolni, hogy Oroszország befejezze ezt a háborút” – mondta Kallas.
Írország külügyminisztere, Helen McEntee „aggasztónak” nevezte a Trump–Putyin dízelmegállapodást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a blokk folytatja évek óta követett stratégiáját.
Az EU hétfőn a szankciós lista eddigi legnagyobb bővítését fogadta el, amely több mint 1600 embert és szervezetetcéloz, akiket azzal vádolnak, hogy életben tartják Oroszország háborúját. Több mint felük a ballisztikus rakéták gyártásához köthető.
„Most arra van szükség, hogy újra arra fókuszáljunk, hogy megduplázzuk erőfeszítéseinket, fenntartsuk a nyomást Oroszországon” – mondta érkezésekor McEntee.
„Elsődleges feladatunk, hogy fenntartsuk ezt a nyomást, de az is, hogy fenntartsuk kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal, mert az USA támogatása nélkül ez nem lesz elérhető.”
Svéd kollégája, Maria Malmer Stenergard bírálta a dízelmegállapodást, és arra biztatta európai partnereit, hogy a befagyasztott orosz vagyont felhasználva növeljék Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását.
„Nagyon sajnálom ezt az egyezséget. Remélem, nem lép hatályba” – mondta.
„Az uniós országoknak - függetlenül attól, mi történik az Egyesült Államokkal -, higgadtnak kell maradniuk, folytatniuk kell eddigi politikájukat, és a befagyasztott vagyon felhasználásával növelniük kell a támogatást, valamint fokozniuk kell a nyomást Oroszországra.”
Litván kollégája, Kęstutis Budrys szintén élesen fogalmazott, és azt mondta, hogy a dízelmegállapodás „nem segít, sem az olajtermékek ára, sem a transzatlanti közösség egysége szempontjából”.
„Ez nem az európai út” – mondta Budrys az újságíróknak.
„A mi utunk az, hogy növeljük a nyomást, mert már látjuk, hogyan működik. Még nem végeztünk, mert Európa létfontosságú érdeke, hogy segítsen Ukrajnának átvészelni ezt a telet.”
Észtország külügyminisztere, Margus Tsahkna az Egyesült Államok „belpolitikai helyzetéhez” kötötte a megállapodást a jövő havi félidős választások előtt, amelyeken Trump republikánusai lemaradásban vannak a demokratákkal szemben, és úgy vélte, hogy annak kézzelfogható hatása korlátozott lesz.
Trump eddig nem tudta megfékezni az Irán elleni háborúja miatt kialakult ellenreakciót, amelyet széles körben az üzemanyagárak jelentős emelkedésének fő okaként tartanak számon.
Tsahkna szerint a Trump által vasárnap, hirtelen bejelentett energetikai tűzszünet sem „működik”, amire Oroszország Ukrajna elleni, újabb kíméletlen légicsapásai a bizonyíték.
Trump szerint a tűzszünet első lépésként az olajfinomítókat védené, ami erősen egyoldalúvá teszi az "egyezséget". Ukrajnának mindössze egy, Oroszországnak viszont 32 nagy finomítója van.
Kijev szisztematikusan támadta Moszkva olajipari létesítményei, hogy gyengítse Oroszország bevételeit, hadikasszáját és javítsa tárgyalási pozícióját. A csapások azonban feldühítették Trumpot, aki ennek nyomán egyezséget kötött Putyinnal.
„Az energia rendkívül fontos, mert hideg lesz a tél” – mondta Kallas.
„Fontos, hogy ez ne csak a finomítókra vonatkozzon, hiszen Ukrajnának egy, Oroszországnak pedig rengeteg van. Ez egyértelműen az oroszoknak kedvez.”
Az orosz dízelexport tilalmának ideiglenes feloldásával Donald Trump nem csak az EU- és NATO-tagállamokat döbbentette le: az amerikai republikánusok nagy része is felháborodott az ötleten.