Az olajárak csütörtökön ismét 100 dollár fölé emelkedtek hordónként, mivel továbbra is elmarad a USA–Irán-megállapodás, miközben estek az európai részvények, és az amerikai államkötvények a legrosszabb, 1994 óta nem látott negyedévük után korrigáltak.
Az olajárak csütörtökön az ázsiai kereskedésben visszacsúsztak, de a reggeli európai órákban ismét emelkedni kezdtek, mivel a befektetők egyrészt a Perzsa-öbölből érkező nyersolajszállítások helyreállását, másrészt az Iránnal vívott háború lezárását célzó megállapodás hiányát mérlegelik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Cikkünk írásakor a nemzetközi benchmarknak számító Brent ára 2,6 százalékkal drágult, hordónként valamivel 100 dollár fölé, míg az amerikai West Texas Intermediate szintén 2,6 százalékkal emelkedett, nagyjából 92,80 dollárra.
Az öbölből induló nyersolaj-export a háború előtti szintek közelébe kapaszkodott vissza, Szaúd-Arábia pedig részben helyreállította a Hormuzi-szorost megkerülő kelet–nyugati vezetéket.
Irán szerdán közölte, hogy megkapta az Egyesült Államok válaszát arra a javaslatára, amely szerint újra megnyitná a szorost, ha Washington feloldja az iráni kikötők blokádját, felszabadítja a befagyasztott vagyonokat és enyhíti a jelenlegi olajszankciókat.
„Minden erőnkkel azon leszünk, hogy megszülessen a megállapodás” – jelentette ki Maszúd Pezeskian iráni elnök.
Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor jóval keményebben fogalmazott.
„Felrobbantjuk őket, vagy megállapodunk velük” – mondta Trump szerdán késő este az Ovális Irodában újságíróknak, hozzátéve, hogy a háború „nagyon hamar” véget ér, akár így, akár úgy.
A Bloomberg által idézett küldöttek szerint az OPEC+ vasárnapi ülésén várhatóan változatlanul hagyja novemberre vonatkozó kitermelési céljait.
Mindez annak ellenére történik, hogy a hajózási kockázatok továbbra is magasak: a brit tengeri hatóságok szerint kedden három hajót ért támadás a szorosban.
Európai piacok esnek, a chipgyártók húzzák fel Ázsiát, az amerikai kötvények ingadoznak
Európában csütörtökön eséssel nyitottak a részvénypiacok.
Az Euro Stoxx 50 index a kereskedés elején mintegy 1 százalékkal állt alacsonyabban, míg a szélesebb körű, egész Európát lefedő Stoxx 600 1,5 százalékot veszített.
Az Egyesült Királyság FTSE 100, Franciaország CAC 40, Németország DAX, Olaszország FTSE MIB, Spanyolország IBEX 35 és a holland AEX egyaránt 1 és 2 százalék közötti mínuszban forgott.
A befektetők a vártnál gyorsabb, szeptemberi inflációt próbálják beárazni Németországban, Franciaországban és Olaszországban, amelyet az energiaár-sokk fűt.
Ázsiában a japán Nikkei 225 közel 2 százalékot ugrott, miután a chipgyártók raliztak az amerikai memóriachip-gyártó Micron vártnál erősebb eredményelőrejelzése nyomán.
Dél-Koreában a Kospi index szintén több mint 2 százalékkal emelkedett, miután a szeptemberi export éves összevetésben 83,5 százalékkal nőtt, új havi rekordot döntve, nagyrészt a chipeladásoknak köszönhetően. A kínai szárazföldi piacok és Hongkong a nemzeti ünnep miatt zárva tartottak.
Wall Streeten szerdán az S&P 500 index 0,3 százalékkal esett, a Dow Jones ipari átlag 0,9 százalékot veszített, miközben a Nasdaq kompozit 0,2 százalékkal emelkedni tudott; az S&P 500 ugyanakkor a hónapot összességében mínuszban zárta.
A vártnál enyhébb amerikai inflációs adat kezdetben nagyjából 50 százalékról körülbelül 38 százalékra csökkentette az esélyét annak, hogy a Fed októberben kamatot emel – a CME FedWatch eszköze szerint –, ám a vártnál erősebb növekedési számok később nyomták a részvényeket.
A 10 éves amerikai államkötvények hozama 5,3 százalékig emelkedett, ami 2007 óta nem látott szint, és ezzel a legnagyobb negyedéves ugrást könyvelte el 1994 óta. Cikkünk írásakor az amerikai határidős indexek lényegében stagnáltak.
A befektetők figyelme most a pénteken érkező, szeptemberi amerikai munkaerőpiaci jelentésre irányul.