Az üzbég fővárosban tartott rendezvényen az ipari alkalmazások és a nemzetközi startupok egy formálódó technológiai ökoszisztémára utalnak, de a megfizethető számítási kapacitás továbbra is korlátot jelent a helyi cégeknek.
Uzbekisztán közlése szerint az új adatközpontokra vonatkozó befektetési kötelezettségvállalások összege már meghaladja a 6 milliárd dollárt (5,3 milliárd eurót), miközben az ország igyekszik megteremteni a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges hazai számítási kapacitást, hogy ne elsősorban külföldi infrastruktúrára támaszkodjon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek a kapacitásnak egy része már működik. Idén nyáron elindítottak egy új, Nvidia technológián alapuló kormányzati számítási klasztert, amely mesterséges intelligenciával kapcsolatos projekteket futtat, miközben ennél jóval nagyobb kereskedelmi adatközpont-fejlesztések is folyamatban vannak.
A bővítés nemzetközi tőkét is vonz Közép-Ázsia technológiai szektorába. Ez az egyik fő témája a Taskentben zajló ICT Week Uzbekistan 2026 rendezvénynek, egy évente megrendezett eseménynek, amely összehozza az üzbég és külföldi technológiai vállalatokat, befektetőket, startupokat és döntéshozókat.
A mesterséges intelligencia mögötti számítási kapacitás kiépítése
A mesterségesintelligencia-rendszerek futtatása és fejlesztése nagy mennyiségű számítási kapacitást igényel, amelyet gyakran speciális processzorokból álló, GPU-knak nevezett klaszterek biztosítanak.
Uzbekisztán Digitális Technológiák Minisztériuma szerint az új, Nvidia alapú kormányzati klaszter már az első hónapban elérte a 90 százalékos kihasználtságot, ami jól mutatja a számítási kapacitás iránti igényt.
„Van egy kormányzati adatközpontunk, amely a kormányzati igényeket szolgálja, és ebben helyeztük üzembe az Nvidia chipeket a kormány számára” mondta Sherzod Shermatov, a digitális technológiák minisztere az Euronewsnak. „És már a következő ütem beszerzésén dolgozunk.”
A magánberuházások jóval nagyobb volumenűek.
A Szaúd-arábiai székhelyű DataVolt egy 12 megawattos adatközpontot fejleszt Taskentben, amelyet úgy terveztek, hogy támogassa a mesterséges intelligenciát és más, nagy számítási igényű szolgáltatásokat. Az első ütem várhatóan 2026 végére válik működőképessé.
A projektre akár 150 millió dollár (131,4 millió euró) finanszírozást biztosított egy nemzetközi csoport, amelynek tagja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a német DEG, a francia Proparco és az OPEC Nemzetközi Fejlesztési Alapja.
„Ez a 12 MW-os kapacitás az év végére kész lesz” mondta Shermatov. Elmondása szerint a projektet végső soron 300 megawattra tervezik bővíteni, a későbbi ütemek pedig más régiókra is kiterjednek.
Egy másik nagyszabású adatközpont-projektet Karakalpaksztanban, Uzbekisztán nyugati részén valósít meg a Shanghai LinkWise Data Intelligence vállalat.
Shermatov közölte, hogy az ország különböző részein folyamatban lévő adatközpont-fejlesztésekre szóló befektetési kötelezettségvállalások összege már meghaladja a 6 milliárd dollárt (5,3 milliárd eurót).
Az infrastruktúrától a gyakorlati alkalmazásokig
A kormány szerint a nemzeti stratégia keretében már több mint 100 mesterségesintelligencia-projekt fejlesztése zajlik.
Ezek közül több a közszolgáltatásokra összpontosít. Sarvarbek Abdullajev, a Digitális Technológiák Minisztériuma mesterséges intelligencia osztályának igazgatója elmondta, hogy az egyik platform lehetővé teszi az emberek számára, hogy beszélgetőfelületen keresztül kérjenek kormányzati információkat, beleértve az adónyilvántartásokat is.
Egy másik rendszer a közszféra dolgozóit segíti a dokumentumok elemzésében, tartalmuk összefoglalásában és válaszok előkészítésében.
A mesterséges intelligencia ipari projektekben is megjelenik.
A minisztérium bányászati és kohászati vállalatokkal együttműködve olyan drón- és robotrendszereket fejleszt, amelyek képesek átvizsgálni a bányaterületeket.
„A Navoi és az Almalik kohászati vállalatokkal dolgozunk együtt” mondta Abdullajev. „Velük közösen fejlesztjük a dróntechnológiát és a robottechnológiákat a bányászati területen.”
A minisztérium szerint az év végéig több mint 20 mesterségesintelligencia-laboratórium létrehozását tervezik az egyetemeken.
Egy másik projekt olyan kihívással foglalkozik, amely különösen azokat az országokat érinti, amelyek nyelvei kevésbé jelennek meg a globális mesterségesintelligencia-rendszerekben. A kormány egy üzbég nyelvi korpusz fejlesztésén dolgozik, vagyis egy nagy, strukturált szövegállományon, amelyet a fejlesztők felhasználhatnak annak javítására, hogy a nagy nyelvi modellek miként értik és generálják az üzbég nyelvet.
Hozzáférés a mesterséges intelligenciához: a költségek
Az adatközpontok kiépítése önmagában nem garantálja, hogy a helyi vállalatok meg is engedhetik maguknak az általuk biztosított számítási kapacitás használatát.
Ez a kérdés különösen fontos a startupok és a kisebb technológiai cégek számára, amelyek gyakran nem tudják saját infrastruktúrájukat finanszírozni.
„Nagyon imponáló előrelépést látunk az infrastruktúra fejlesztése, az emberi erőforrások fejlesztése és a mesterséges intelligencia elterjedése terén, elsősorban a startupoknál, a magánszektorban” mondta Shamil Ibragimov, a MIT Kuo Sharper Center for Prosperity and Entrepreneurship kutatási igazgatója.
Ibragimov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a számítási kapacitás sok üzbég startup számára továbbra is drága, ezért egy részük még mindig nemzetközi felhőszolgáltatókra támaszkodik.
Richard Stirling, az Oxford Insights vezérigazgatója szerint a startupok aktivitása további jelzést ad arról, milyen mértékben lép túl a mesterséges intelligencia a kormányzati stratégiákon.
„Ha Ön bizonyítékot keres arra, hogy Uzbekisztán valódi mesterségesintelligencia-kapacitást épít ki, akkor a stratégiákon, dokumentumokon és szabályozásokon túl kell tekintenie” mondta.
Stirling szerint 180, mesterséges intelligenciát használó startup már 80 országba exportál.
A nagyobb, már jól megalapozott vállalatoknál azonban lassabban zajlik az alkalmazás bevezetése Ibragimov szerint. Úgy vélte, hogy az Uzbekisztánban jelenleg rendelkezésre álló számítási kapacitás még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a keresletet olyan áron elégítse ki, amelyet sok helyi vállalat és startup meg tud fizetni.