Az ipari hulladékhő begyűjtése és újrahasznosítása jelentheti a következő „áttörést” Európa energiabiztonsága és versenyképessége szempontjából, és segíthet végleg elszakadni a földgáztól.
A dán mérnöki vállalat, a Danfoss új jelentése szerint 2024-ben a világon felhasznált energia kétharmada hő formájában veszett kárba. Ahogy az energiaigény tovább nő, ez az arány várhatóan 2030-ra éri el az 55 százalékot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Nem véletlen, hogy a szakértők ma már a szupermarketek, gyárak, szennyvíztisztítók és adatközpontok hulladékhőjét a világ „legnagyobb, még kiaknázatlan” energiaforrásaként emlegetik. A kormányok azonban le vannak maradva a benne rejlő lehetőségek felszabadításában.
Mennyi hőt pazarol el Európa, és hogyan lehetne újra felhasználni?
Hulladékhőnek nevezzük azt a többlet-meleget, amelyet a mindennapi folyamatok – például egy szupermarket hűtőberendezései – bocsátanak ki. Ha ezt egyszerűen a levegőbe engedik, az tovább súlyosbíthatja a városi hőszigethatást, ehelyett azonban a hőt el lehetne fogni és hasznosítani.
A hő hasznosítása általában hőszivattyúk segítségével történik, amelyek „megemelik” a hőmérsékletet, majd a meleget visszavezetik ugyanabba az épületbe, vagy egy közeli távhőrendszerbe, amely fűtést és használati meleg vizet biztosít a helyiségeknek.
Dániában egy alumíniumgyártó üzem a hulladékhő ilyen módon történő hasznosításával teljesen felhagyott a földgáz helyszíni felhasználásával; a projekt várakozások szerint 132 dán háztartás éves fűtési és melegvíz-igényének megfelelő gázmennyiséget takarít meg.
Az elemzés (forrás: angol) szerint a hulladékhő újrahasznosítása évente elképesztő, 140 milliárd eurós megtakarítást hozhatna Európának, a 2023-ban veszni hagyott 3 100 TWh-ra alapozva. Ez azt jelenti, hogy önmagában Európa hulladékhője 48 éven át képes lenne ellátni energiával egész Párizs városát.
Németországban a meglévő ipari hulladékhő-kibocsátók a becslések szerint a távhőigény több mint 30 százalékát tudnák fedezni. Ebben még nincsenek benne az adatközpontok, amelyek a szakértők szerint tovább növelhetnék a lefedettséget – különösen annak fényében, hogy az országban már több mint 3 000 adatközpont üzemel.
Európa nem engedheti meg magának, hogy elpazarolja a hőt
„Olyan energiát dobunk ki, amelyért már egyszer fizettünk” – mondja Kirstian Strand, a Danfoss Climate Solutions elnöke.
„A hulladékhő a világ egyik legnagyobb, még kiaknázatlan energiaforrása, és az újrahasznosítása az egyik leggyorsabb módja annak, hogy erősítsük Európa versenyképességét, energiabiztonságát és ellenálló képességét. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy hagyjuk kárba veszni” – teszi hozzá.
Strand szerint ahhoz, hogy a hulladékhőből a lehető legtöbbet hozzuk ki, az iparnak a hővisszanyerést kell „általános gyakorlattá” tennie. Az energiaszolgáltatóknak meg kell könnyíteniük a hálózati csatlakozásokat, a kormányoknak pedig el kell távolítaniuk azokat az akadályokat, amelyek e beruházások esetében az áramot drágábbá teszik a gázhoz képest.
„Ha ezek a feltételek teljesülnek, a hulladékhő többé nem hulladék” – fogalmaz Strand. „Olcsóbb energiaforrássá, nagyobb ellenálló képesség és erősebb versenyképesség zálogává válik.”