A legújabb fejlemény Donald Trump amerikai elnök fenyegetése közepette történt, miszerint lebombázza Ománt, ha az „útját állja”, kormánya pedig ellenzi az alakuló megállapodás egyes részeit.
Irán és Omán elvi megállapodásra jutott a Hormuzi-szorosban zajló hajóforgalom kezeléséről, amely kizárná a katonai hajókat a létfontosságú vízi útvonal használatából.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Teherán a megállapodás értelmében nem engedi majd, hogy katonai hajók áthaladjanak a Hormuzi-szoroson – közölte kedden Kazem Gharibabadi, Irán külügyminiszter-helyettese.
Mindez azt követően történt, hogy a két ország vezető diplomatái találkoztak, és megvitatták a kereskedelmi hajóforgalom kezelését azon létfontosságú útvonalon, amely az Irán elleni háború csaknem hat hónappal ezelőtti kezdete óta nagyrészt megbénult.
Gharibabadi kedden késő este az állami televíziónak azt mondta: a Perzsa-öbölbe tartó kereskedelmi hajók ezentúl iráni vizeken haladnának, míg a kifelé vezető útvonal részben Irán, részben Omán felségvizein keresztül vezetne, megosztva az ebből származó jö9vedelmeket.
Közölte, hogy az útvonalak egyelőre ideiglenesek, és Iránnak, valamint Ománnak 30–60 napon belül állandó tengeri forgalmi tervről kell megállapodnia.
Az új fejlemények közepette Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy lebombázza Ománt, ha az „akadályozza” a megállapodást, mivel kormánya ellenzi az egyezség egyes alakuló részleteit.
Washington azt közölte Ománnal, hogy ellenzi a még be nem jelentett megállapodás bizonyos elemeit, köztük a kijárati útvonal közös iráni–ománi kezelését azon folyosón, amely létfontosságú a világ olaj- és földgázellátása szempontjából.
Az USA úgy véli, Omán nem volt elég kemény az Iránnal folytatott tárgyalásokon, és elégedetlen azzal, hogy Omán beleegyezett önkéntes díjak beszedésébe a hajóktól, még akkor is, ha a díjak biztonsági és tengeri környezetvédelmi célokat szolgálnak.
Trump nem sürgeti a tárgyalások újraindítását Iránnal
Szerdán Trump a katari székhelyű Al Jazeera televíziónak adott interjúban azt mondta, úgy véli, az Egyesült Államok „nagyon nagy győzelmet arat”, miközben az Iránnal vívott konfliktus a hatodik hónapjához közeledik.
„Nincs időtervem, annyi ideig tart, ameddig kell” – mondta a katari székhelyű csatornának.
Egy másik, szerdai interjúban Trump azt mondta, úgy gondolja, hogy Irán legfőbb vezetője, Mojtaba Khamenei ajatollah „nagyon súlyosan megsebesült”, de nem halt meg.
Mojtaba Khamenei apja, Ali Khamenei ajatollah halála után lett legfőbb vezető; az idősebb Khameneit a háború kezdetén ölték meg. A fiatalabb Khamenei az akkor végrehajtott támadásokban súlyosan megsebesült, és azóta távol maradt a nyilvánosságtól, hivatalosan meg ne erősített hírek szerint lábát vesztette.
A háború súlyosan visszavetette az üzleti életet egész Közel-Keleten: megzavarta a létfontosságú hajózási útvonalakat, leállította a regionális kereskedelmet, és megemelte az energia- és szállítási költségeket.
A dubaji repülőtér forgalma meredeken visszaesett az Irán elleni háború idején
Időközben a világ egyik legforgalmasabb légiközpontja, a Dubaji Nemzetközi Repülőtér szerdán közölte, hogy az Irán elleni háború miatt az egész Közel-Keleten megzavarodott légi közlekedés nyomán meredeken csökkent az utasok száma.
A repülőtér 2026 második negyedévében 13 millió utast kezelt, így az év első felében összesen mintegy 31,5 millió utas fordult meg ott. Ez 31,3 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A repülőtér közlése szerint az év első felében 150 600 repülőgép-mozgást regisztráltak, ami éves összevetésben 32,1 százalékos visszaesés; a második negyedévben mindössze 62 500 mozgást jegyeztek fel.
Paul Griffiths vezérigazgató szerint ugyanakkor a második negyedévben hónapról hónapra folyamatosan nőtt az utasforgalom, és várakozásai szerint ez a lendület tovább tart.
„A fennakadások, amelyek két hónapig tartottak, hatással voltak a forgalomra, de nagyon bízom benne, hogy rövid időn belül ismét teljes kapacitással fogunk működni” – mondta Griffiths.
Időközben Irán külügyminisztere, Abbas Aragcsi kedden az ENSZ-nek írt levelében felszólította a világszervezetet, hogy ítélje el az Egyesült Államok legújabb lépését, amelynek célja Teherán elszigetelése a világgazdaság többi részétől.
Aragcsi szerint az az „gazdasági támadás”, amelyet Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter ezen a héten hirdetett meg, egyenlő az iráni civil lakosság szándékos célba vételével, azzal, hogy „szándékosan megfosztják őket az élelmiszerhez, gyógyszerekhez, orvosi eszközökhöz, energiához és más alapvető szükségletekhez való hozzáféréstől”.