A technológiai óriás beleegyezett az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb fogyasztóvédelmi egyezségébe, lezárva a gigapert, amely a tanúpadra ültethette volna Zuckerberget.
A Meta beleegyezett, hogy 17 milliárd dollárt fizet, és gyermekvédelmi intézkedéseket vezet be a Facebookon és az Instagramon, hogy lezárja a tinédzserek közösségimédia-függőségéről szóló, mérföldkőnek számító pert, és rendezze a több amerikai állam által benyújtott kereseteket – jelentették be szerdán az állami főügyészek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kalifornia, Colorado, Kentucky és New Jersey is azon 29 állam között volt, amelyek 2023-ban beperelték a technológiai óriást, de a mostani megállapodások véget vetettek a pernek.
Gyermekvédelmi szervezetek abban reménykedtek, hogy Mark Zuckerberg vezérigazgatónak eskü alatt kell majd vallomást tennie egy kaliforniai szövetségi bíróságon, az esküdtszék előtt.
A megállapodás csak Virginiában 353 millió dolláros rendezést jelent. Az államügyész, Jay Jones szerint ez az egyik legnagyobb kártérítés az amerikai állami fogyasztóvédelem történetében.
„A Meta éveken át szándékosan félrevezette a nyilvánosságot azokról az addiktív és káros tervezési megoldásokról, amelyek romba döntötték a fiatalok mentális egészségét” – fogalmazott Jones közleményében.
Hozzátette, a megállapodás „véget vet ezeknek a veszélyes gyakorlatoknak, és érdemi enyhülést hoz, amely megóvja a gyermekeket az online ártalmaktól”.
A 17 milliárd dolláros egyezség csak töredéke a vállalat 2025-ös, 201 milliárd dolláros bevételének.
Miért került perbe a Meta?
A kereset szerint a Meta hozzájárult a fiatalok mentális egészségét érintő válsághoz azzal, hogy szándékosan úgy tervezte meg funkcióit, hogy azok függővé tegyék a gyerekeket a platformjaitól, és elhallgatta ezt a tudást a nyilvánosság elől.
A beadvány azt is állította, hogy a Meta megsértette a szövetségi törvényeket azzal, hogy rendszeresen gyűjtött adatokat 13 év alatti gyerekekről szülői beleegyezés nélkül.
A tárgyalás múlt héten kezdődött a kaliforniai Oaklandben, Yvonne Gonzalez Rogers szövetségi kerületi bíró elnökletével.
Más államokban folyó ügyekben is várható volt, hogy később bíróság elé kerülnek. Kilenc főügyész a saját államában is külön keresetet nyújtott be.
A javasolt egyezség részeként a Meta vállalta, hogy több biztonsági funkciót is bevezet, köztük egy szigorú napi időkorlátot és kötelező szüneteket az Instagramot és a Facebookot használó gyerekek számára.
A vállalat megszünteti a push értesítéseket a hétköznapi tanítási időben, és „robosztus” életkor-ellenőrzési intézkedéseket, valamint életkorhoz igazított tartalomellenőrzést vezet be, hogy megakadályozza a zaklatást, illetve az étkezési zavarokkal és önsértéssel kapcsolatos káros tartalmak terjedését.
Erősebb, könnyebben használható szülői felügyeleti eszközök és a társas összehasonlítást ösztönző funkciók – például a „kedvelésszámok” – korlátozása is része a csomagnak.
Kereszttűzben az Instagram
Adam Mosseri, az Instagram vezetője kedden késő este kezdte meg tanúvallomását, és védelmébe vette a Meta addigi teljesítményét és előrehaladását a gyermekvédelem és az adatvédelem terén.
Mosseri visszautasította az ügyészek érveit, amikor azok arra mutattak rá, hogy a fiatal felhasználók körében alacsony a biztonsági eszközök használata, köztük az Instagram „Take a Break” funkciójáé, amely meghatározott idő elteltével arra figyelmezteti a felhasználókat, hogy tartsanak szünetet a görgetésben.
Elmondása szerint „a legtöbb tinédzser nem akarta” ezt a funkciót, de „mi [az Instagramnál] ennek ellenére is úgy döntöttünk, hogy bevezetjük”. Aznap korábban a bíróságon felolvastak egy belső feljegyzést, amely szerint a Meta és az Instagram tisztában volt azzal, hogy az olyan, opcionálisan bekapcsolható biztonsági funkciók, mint a „Take a Break”, nem elég hatékonyak.
Mosseri láthatóan frusztrálta, hogy a vád ennyire erre a funkcióra összpontosít. Elismerte, hogy egyes Instagram-biztonsági intézkedések működnek, mások kevésbé, és hozzátette, hogy a biztonság terén „nincsenek csodafegyverek”.
Úgy érvelt, „számos funkciót indítunk el a biztonság és a jóllét különböző területein”, amelyeket a vállalat idővel igyekszik tovább fejleszteni, köztük a „Quiet Mode” és a „Take a Break” funkciókat.
Államok az élvonalban
A nagy visszhangot kiváltó ügyet 29 állam főügyésze indította – köztük Kaliforniáé, Coloradoé, Kentuckyé és New Jerseyé. Azzal érvelnek, hogy a közösségimédia-óriás szándékosan úgy tervezte meg a gyerekeket magához láncoló funkciókat – például a végtelen görgetést, a push értesítéseket és a „kedvelésszámokat” –, hogy ezzel hozzájárult a fiatalok mentális egészségét érintő válsághoz.
A „Take a Break” egy alkalmazáson belüli eszköz, amelyet 2021-ben vezettek be. A funkció meghatározott idő elteltével emlékezteti a felhasználókat, hogy álljanak le a görgetéssel, 10, 20 vagy 30 percnyi folyamatos használat után küldve értesítést. Kezdetben opcionális volt, majd 2024 szeptemberében alapértelmezetté tették a tinédzser-felhasználói fiókoknál.
Az Instagram „Quiet Mode” funkciója, amelyet 2023 januárjában indítottak, és amelyet olykor „Sleep Mode”-ként is emlegetnek, elnémítja az értesítéseket, és hasonlóan működik, mint egy „ne zavarjanak” beállítás. Automatikus válaszokat is küld, amikor valaki megpróbál kapcsolatba lépni egy felhasználóval, miközben a funkció aktív.
A Metát – amely az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Threads tulajdonosa – azzal is vádolják, hogy eltitkolta saját belső vizsgálati eredményeit, amelyek szerint platformjai addiktívak, és pszichésen károsak a tinédzserekre, valamint hogy nem figyelmeztette a szülőket és nem védte meg a gyerekeket.
Mosserit a úgynevezett „Facebook Files” dokumentumokról is kérdezték. Ezeket Frances Haugen, a Meta volt alkalmazottja, egyben a vállalatot leleplező bejelentő osztotta meg 2021-ben a Wall Street Journallal.
A kiszivárgott iratokból kiderült, hogy a Meta tisztában volt a platform tinédzserek mentális egészségére gyakorolt hatásával, és keveset tett a bűnözés, illetve az álhírek terjedésének megfékezésére.
A techóriások „dohányipari pillanata”
A mostani per két, a Metát érintő idei eljárást követ, miközben a vállalattal szemben még több ezer jogi igény van folyamatban.
Márciusban egy Los Angeles-i esküdtszék külön perben mondta ki a Meta és a Google felelősségét – ebben az ügyben Mark Zuckerberg is tanúskodott –, és 6 millió dollár kártérítést ítélt meg egy 20 éves nőnek, akit „KGM” néven említenek. A kártérítés 70 százalékáért a Metát tették felelőssé.
Ügyvédei azzal érveltek, hogy a YouTube és az Instagram gyermekkora óta tartó kényszeres használata súlyos testképzavarhoz, major depresszióhoz és öngyilkossági gondolatokhoz vezetett nála.
Egy másik, Új-Mexikó állam által indított ügyben márciusban 375 millió dollár (321 millió euró) bírságot szabtak ki a Metára, mert állítólag félrevezette a szülőket és a kiskorúakat a platform biztonságosságával kapcsolatban, a hónap elején pedig újabb 567 millió dollárra (486 millió euróra) büntették meg, mert a bíróság szerint a közérdeket sértő magatartást tanúsított.
A bíróság szerkezeti reformokra is kötelezte a vállalatot, többek között az időkorlátozásokra és az életkori ellenőrzésekre vonatkozó intézkedések bevezetésére.