Vasárnap Nagaszaki az amerikai atomtámadás 81. évfordulójára emlékezett; a polgármester a nukleáris fegyvereket „abszolút gonosznak” nevezte, bírálta az elrettentés támogatását, és felszólította a kormányt a három háború utáni atomfegyver-mentességi alapelv betartására.
Miközben Japán az 1945-ös atombombázások évfordulójára emlékezik, vezetői a nukleáris fegyverekről szóló vita újranyitását sürgetik, megkérdőjelezve az ország régóta vallott pacifista irányvonalát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Japán alkotmánya elutasítja az offenzív katonai erő alkalmazását, és az egymást követő kormányok mindvégig kitartottak amellett a több évtizedes ígéret mellett, hogy nem birtokolnak nukleáris fegyvereket, nem gyártják őket, és nem engedik be az országba.
Ez az elköteleződés most nyomás alá került, mivel kelet-ázsiai szomszédai – mindenekelőtt Kína – fokozzák katonai képességeiket, miközben továbbra is kétségek merülnek fel Tokió legfőbb biztonsági szövetségese, az Egyesült Államok megbízhatóságával kapcsolatban.
Japán miniszterelnöke, Sanae Takaichi nem volt hajlandó egyértelművé tenni, fenntartja-e a három nem nukleáris elvként ismert álláspontot, míg Shinjiro Koizumi védelmi miniszter múlt hónapban „tabuk nélküli vitát” sürgetett a témáról.
Decemberben egy meg nem nevezett magas rangú kormánytisztviselő egy háttérbeszélgetésen azt vetette fel a helyi médiának, hogy Japánnak nukleáris fegyvereket kellene birtokolnia.
A megjegyzést számos nagy japán médium, köztük a közszolgálati NHK televízió és az Asahi Shimbun napilap is idézte, ami széles körű társadalmi felháborodást váltott ki.
„Ha cinikusan nézem, óhatatlanul az jut eszembe, hogy talán valóban változtatni akar” – mondja a 82 éves Satoshi Tanaka, a hirosimai 1945-ös támadás túlélője, aki a japán atomfegyver-ellenes elköteleződés egyik jelképes alakja.
Az ország csütörtökön emlékezett meg a hirosimai bombázás 81. évfordulójáról, vasárnap pedig a nagaszaki támadásra emlékezik majd ugyanígy.
Az Egyesült Államok 1945 augusztusában végrehajtott támadásai több mint 210 000 ember halálát okozták, közülük sokan a sugárterhelés következményeibe haltak bele.
A mai napig ez az egyetlen alkalom, amikor atomfegyvereket háborúban bevetettek, és egyben a második világháború utolsó nagy hadműveletei közé tartozott.
„Új militarizmus”
A Takaichi-kormány idén átfogóan felülvizsgálja az ország védelmi stratégiáját Kína növekvő katonai ambícióira reagálva.
A miniszterelnök már feloldotta Japán önként vállalt fegyverkiviteli tilalmát, növelte a védelmi kiadásokat, és az alkotmány módosítását szorgalmazza.
Az intézkedések miatt Kína bírálja Japánt, „új militarizmussal” vádolva az országot, Takaichit pedig azzal, hogy enged a radikális jobboldal szeszélyeinek.
A lépések az 1945-ös bombázások túlélőit is nyugtalanítják, akik évtizedeken át formálták Japán háború utáni pacifista politikai kultúráját.
Tanaka, a hirosimai túlélő azt kifogásolta, hogy a mai politikai vezetők, köztük Takaichi, a diplomácia rovására a katonai képességekre helyezik a hangsúlyt.
„Annyit beszélnek a nemzetbiztonságról. Mi van a diplomácia útján megteremtett békével?” – mondta.
Erőfeszítéseikért 2024-ben Nobel-békedíjat kaptak, mégis azon vitáznak, folytassák-e országos szervezetük működését, miközben tagjaik egyre idősebbek.
Márciusban Japán valamivel több mint 91 000, a hirosimai és nagaszaki támadásokból megmenekült túlélőt tartott nyilván, szemben az egy évtizeddel korábbi, több mint 164 000 fővel. Átlagéletkoruk 86,7 év.
„Csak még jobban aggaszt”
A figyelem egyre inkább az 1967 óta érvényben lévő nem nukleáris elvek jövőjére irányul.
Takaichi hívei azt állítják, hogy az utolsó rendelkezést módosítani kellene, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket hozhasson Japánba, erősítve a térségi elrettentést.
Hirofumi Yoshimura, a Takaichi-kormány koalíciós partnerének számító Japán Innovációs Párt vezetője szerint az elv megérdemli, hogy napirendre kerüljön az amerikai–japán biztonsági szövetség összefüggésében.
„Természetesen egy nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésén kell dolgoznunk” – mondta Yoshimura újságíróknak a hirosimai bombázás évfordulóján.
„Ám amikor azt mérlegeljük, miként biztosíthatjuk a kiterjesztett nukleáris elrettentés hatékonyságát az Egyesült Államokkal fennálló szövetségünk keretei között, úgy vélem, továbbra is ragaszkodnunk kell a »sem birtoklás, sem gyártás« elvéhez” – tette hozzá.
„Ami a »nem engedni a behozatalukat« részt illeti, úgy gondolom, azon a ponton van némi mozgástér a vitára.”
A bírálók szerint Takaichi keményvonalas védelmi politikája növeli Japán kockázatait.
Miután Takaichi csütörtökön részt vett a hirosimai éves megemlékezésen, televíziós beszélgetésen ült le a túlélőkkel.
Amikor szorongatták kérdéseikkel, Takaichi nem volt hajlandó egyértelműen megmondani, változtat-e Japán nukleáris irányvonalán.
„Országunk jelenleg a »három nem nukleáris elvhez« tartja magát” – válaszolta Tanaka közvetlen kérdésére, anélkül hogy arról beszélt volna, mihez kezd ezután.
„Ez” – mondta Tanaka pénteken –, „csak a jelenlegi helyzetet írja le, a jövőről semmit nem mond.
„Ez csak még jobban aggaszt. Aggódom.”