Szombaton döntött a magyar Parlamentben alkotmányozó többséggel rendelkező Tisza Párt frakciója, hogy kit válasszanak meg kedden köztársasági elnöknek. A Fidesz által a Legfelsőbb Bíróság éléről elmozdított Baka András jogtudósra esett a választás.
Baka András nemzetközileg elismert jogtudós, pályáját az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében kezdte, majd az Államigazgatási Főiskola főigazgatója lett. Nemzetközi jogi karrierjének csúcspontjaként 1991 és 2008 között két cikluson át szolgált az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bírájaként Strasbourgban. Hazatérését követően, 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. A 2010-ben alkotmányozó többséggel hatalomra került második Orbán-kormány úgy váltotta le, hogy átnevezték a Legfelsőbb Bíróságot Kúriává, ezzel névleg új intézményt hoztak létre, amelynek az élére új vezetőt neveztek ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Baka ezután az Európai Jogok Európai Bíróságán pert nyert a magyar állam ellen, mert az megsértette a tisztességes eljáráshoz és a véleménynyilvánításhoz fűződő jogait. Jogállamisági kérdésekben rendszeresen megszólalt Magyarországon és külföldön is. Önálló gondolkodású, kicsit régivágású jogász jelölt, ilyen típusú köztársasági elnöke több is volt Magyarországnak. A nemzeti egység megtestesítését nehezítheti, hogy nyílt kritikusa volt az Orbán-rendszernek Magyarországon és külföldön is.
Az Euronewsnak a választás után Baka Andrással készült interjúját itt lehet elolvasni.
A nemzeti egység megtestesítői helyett súlytalan elnökök
A Tisza Párt vezetője, Magyar Péter már a választások előtt kilátásba helyezte, hogy alkotmányozó többség birtokában elmozdítják a Fidesz által kinevezett közjogi méltóságok többségét, a jegybankelnök, Varga Mihály kivételével. Ezt azzal indokolta, hogy ezek a közjogi méltóságok a Fideszhez hűséges pártkatonák, akik nem látták el alkotmányos feladataikat, és a választás után a céljuk a Tisza-kormány tevékenységének akadályozása lesz.
A magyar rendszerben a köztársasági elnök elsősorban ceremoniális szerepet játszik, önálló politikai mozgástere csekély, ugyanakkor a Fidesz kormányzása alatt a köztársasági elnökök ezt a szűk jogi és kommunikációs mozgásteret sem használták ki, a kormányzással párhuzamosan, azzal mindenben együttműködve tevékenykedtek.
A 2010-től 2016-ig tartó kormányzás során egyedül Áder János, a párt politikai veteránja tudta kitölteni a rendelkezésére álló két ciklust.
A még ellenzéki Fidesz által a székébe juttatott, önálló politikai és jogi arcélt mutató Sólyom Lászlót nem választották meg második ciklusra. A helyette megválasztott Schmitt Pál egykori Fidesz-alelnök egy plágiumbotrányba bukott bele. Ezután lett köztársasági elnök Áder János, majd az ő második ciklusa után követte Novák Katalin. Novák teljes politikai karrierjét a Fideszben töltötte, de fiatal nőként hivatalosan egy européer, nyugatiasabb arcát mutatta a Fidesznek, mint az Orbán Viktor vezette fősodor. A kegyelmi botrány után távoznia kellett. Ekkor a közvélemény számára kevéssé ismert, erős közéleti arcéllel nem rendelkező Sulyok Tamást választották meg, aki szintén nem töltötte ki első ciklusát sem.
Sulyok Tamás köztársasági elnököt vágül a 17. alkotmánymódosításba foglalt rövid mondattal mozdították el, amit a Fidesz által megválasztott jogász aláírt, így a mandátuma megszűnt.
A Tisza kilátásba helyezte, hogy még ebben a ciklusban új alkotmányt fogadnak el, és legalábbis számításba veszik a köztársasági elnök közvetlen megválasztásának lehetőségét.
A Tisza első politikai hibája
Magyar Péter miniszterelnök társadalmi egyeztetést ígért a köztársasági elnök személyéről, majd nagyon rövid idő után bejelentette, hogy Polgár Judit női sakkvilágbajnokot jelöli a frakció. A bejelentést erős felháborodás követte, a döntés kritikusai szerint az elmaradt társadalmi egyeztetés árnyékot vet a kiválasztási folyamatra. Polgár a felháborodást érzékelve visszautasította Magyar felkérését. Az egyik legmegbízhatóbbnak ítélt magyarországi közvéleménykutató, a Medián a kudarcos jelölés után a választás első jelentős (3-5%) visszaesését mérte a Tisza támogatottságában, amely azonban így is történelmi magasságokban maradt, 68%-on a biztos pártválasztók körében.
A Tisza 3 jelöltből választotta ki Bakát, a másik két jelölt Romsics Ignác történész, illetve a Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezető kegyelmi ügyet kirobbantó egyéni ügyvéd, a Vidéki Prókátor álnéven publikáló Fülöp Botond voltak.