Lipcse/Halle Európa egyik legfontosabb teherszállító repülőtere, a katonai szállításoknak is központi szerepe van itt. A legutóbbi eset után újra felmerül: miért kerül ez a helyszín ismét a feltételezett szabotázsok célkeresztjébe?
Miután a Lipcse/Halle repülőtéren egy robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak, Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter „hibrid támadási forgatókönyvről” beszélt. A nyomozó hatóságokkal tartott helyzetértékelő megbeszélést követően úgy fogalmazott: „Ez a fenyegetés új minősége.”
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Németországban már korábban is többször észleltek drónokat érzékeny létesítmények közelében. A belügyminiszter megítélése szerint azonban egy robbanóanyaggal felszerelt drón a helyzet újabb eszkalációját jelenti.
Médiahírek szerint a drónt nagy erejű robbanóanyag-keverékkel látták el. Az, hogy végül nem robbant fel, minden jel szerint csak annak volt köszönhető, hogy a gyújtószerkezet leszakadt.
Dobrindt nem hiszi, hogy a történtek mögött amatőrök állnak. Azt is hozzátette, hogy „idegen hatalmak” is érintettek lehetnek, konkrét országot azonban nem nevezett meg.
Már 2024-ben volt egy gyújtogatási kísérlet és évek óta sorjáznak a drónincidensek
A mostani eset egy biztonsági incidensek sorába illeszkedik a Lipcse/Halle repülőtéren. Az elmúlt hónapokban is újra meg újra történt ott engedély nélküli drónrepülés. A repülőtér már jó ideje Németország egyik leginkább érintett légikikötőjének számít.
A Deutsche Flugsicherung adatai szerint 2023-ban országosan 151 drónincidenst regisztráltak. 21-21 esettel Frankfurt és Lipcse/Halle repülőterei tartoztak a leginkább érintett helyszínek közé. Többször is biztonsági okokból átmenetileg le kellett állítani a repülési műveleteket.
Korábban már szabotázskísérletek is történtek ott. A nyomozók eddigi megállapításai szerint 2024 júliusában feltételezett elkövetők négy, gyújtószerkezettel előkészített csomagot adtak fel a DHL és a DPD futárszolgálatokon keresztül.
A küldeményeknek a repülés közben kellett volna lángra kapniuk. Lipcsében azonban az egyik csomag már az indulás előtt, egy logisztikai központban meggyulladt. Thomas Haldenwang, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal akkori elnöke később úgy nyilatkozott, hogy a küldemény akár repülőgép-szerencsétlenséget is okozhatott volna.
Felvetődik a kérdés: miért kerül éppen Lipcse újra meg újra célkeresztbe? Ennek több oka is van.
Kritikus infrastruktúra és katonai csomópont
A Lipcse/Halle repülőtér Európa egyik legnagyobb teherszállítási csomópontja, és Németország kritikus infrastruktúrájához tartozik. Kiemelt a szerepe mint nemzetközi légi áruszállítási központ. A DHL maga is úgy hivatkozik a repülőtérre, mint „egy világméretű logisztikai lánc szíve”.
A vállalat adatai szerint naponta több mint 2500 tonna árut kezelnek ott. A repülőtér évente mintegy 23 600 teherszállító repüléshez kapcsolódó fel- és leszállást jegyez. Éjszakáról éjszakára több ezer tonna küldeményt rakodnak ki, válogatnak és pakolnak fel újra.
Ehhez társul a repülőtér katonai jelentősége, amely egészen a 2000-es évek elejéig nyúlik vissza.
Az afganisztáni misszió idején Lipcse/Halle időszakosan fontos katonai elosztóközponttá vált. Katonák százezrei használták a repülőteret út közbeni megállóként, és a Bundeswehr is innen szállított harckocsikat, helikoptereket és egyéb katonai felszerelést.
A NATO és az EU is használja a lipcsei Antonov-gépeket
A 2022-ben indított orosz támadás óta Ukrajna ellen tovább nőtt a repülőtér stratégiai jelentősége. A Lipcse/Halle repülőtéren bonyolítják le a NATO Support and Procurement Agency (NSPA) által kezelt Strategic Airlift International Solution (SALIS) légi szállítási programot.
Az együttműködés révén jelenleg kilenc NATO-tagállam biztosít magának hozzáférést Antonov AN-124-100 típusú teherszállító repülőgépekhez, amelyeket kifejezetten nagy tömegű vagy túlméretes rakományokhoz használnak – olyan szállítmányokhoz, amelyeket kisebb katonai gépekkel, például az Airbus A400M-mel nem lehet fuvarozni. A program alapját egy, 2021-ben megkötött ötéves szerződés adja az NSPA és a repülőtéren működő Antonov Logistics SALIS vállalat között.
A szerződés garantálja az érintett államok számára a hozzáférést több Antonov-géphez, amelyek sürgősségtől függően néhány napon belül bevethetők. A gépeket többek között NATO-, EU- és nemzeti műveletekhez használják, és rendszeresen szállítanak velük katonai felszerelést, illetve más nagyméretű rakományt. Lipcse/Halle így nemcsak Európa egyik legfontosabb teherszállítási központja, hanem a részt vevő NATO-államok stratégiai nehéz teherszállításának kulcsfontosságú csomópontja is.
Az orosz támadó háború kezdete óta Leipzig jelentősége tovább nőtt. Mivel az Antonov-flotta ukrajnai rendes működése súlyosan korlátozott, a repülőtér az Antonov Airlines egyik legfontosabb ukránon kívüli bázisává vált. Itt találhatók karbantartó létesítményei, és egy új, nagy karbantartó hangár is épül.
Nico Lange biztonsági szakértő a közszolgálati ZDF csatornának nyilatkozva az aktuális esetet Németország elleni orosz hibrid hadviselés tágabb összefüggésébe helyezte. Ide sorolja a drónberepülések mellett a szabotázsakciókat, gyújtogatásokat és kibertámadásokat is. Konkrét kapcsolatot a mostani incidenssel ugyanakkor eddig hivatalosan nem erősítettek meg.
Németország erősíti a drónelhárítást
A gyarapodó drónincidensek már számos európai államot aggasztanak. Különösen a Baltikumban jegyeztek fel az elmúlt hónapokban egyre több ilyen eseményt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május végén, vilniusi látogatása során azt mondta: Oroszország drónokkal célzottan teszteli az Európai Unió légterének biztonságát. Ez szerinte annak a stratégiának a része, amelynek célja a demokratikus társadalmak destabilizálása.
Németország ezért az elmúlt hónapokban fokozatosan bővítette védelmi intézkedéseit. Dobrindt belügyminiszter már korábban is szorgalmazta, hogy a jövőben következetesebben derítsék fel, fogják el, és szükség esetén lőjék le a drónokat. 2025 októbere óta a Szövetségi Rendőrség meghatározott feltételek mellett lelőhet drónokat.
A Lipcse/Halle repülőtéren is működik már speciális drónelhárító rendszer. Armin Schuster szász belügyminiszter ennek ellenére „fegyverkezési versenyről” beszél a támadók és a biztonsági hatóságok között.
A szakértők szerint az új jogosítványok ellenére is van még tennivaló. Christian Kaiser drónszakértő a ZDFheute live adásában arról beszélt, hogy a lelövés valójában csak az utolsó lépés. Először egyáltalán észlelni kell a drónt – például frekvenciaszkennerekkel, kamerákkal vagy radarrendszerekkel. Csak ezután lehet felmérni, valóban fennáll-e veszély, és milyen intézkedéseket kell bevezetni.