Az olajárak hétfő reggel csökkentek, miután az OPEC+ szeptemberre növelte a kitermelést, és Donald Trump amerikai elnök közölte, nem tervez újabb csapást Irán ellen, sőt visszaülhetnek a tárgyalóasztalhoz
Az októberi szállítású Brent típusú nyersolaj ára 5,16 százalékkal, hordónként 83,39 dollárra esett, míg az amerikai nyersolaj, a WTI szeptemberi szállítású határidős jegyzése csaknem 6 százalékkal 79,66 dollárra csökkent hordónként.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nyersolaj ára azt követően esett, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: még a nap folyamán újabb tárgyalások kezdődnek Iránnal, ami mérsékelte az esetleges ellátási zavarokkal kapcsolatos aggodalmakat. További nyomást gyakorolt az árakra, hogy Szaúd-Arábia, Oroszország és az OPEC+ öt másik kulcsfontosságú tagja vasárnapi online ülésükön megállapodtak abban, hogy szeptembertől napi 188 ezer hordóval növelik az olajkitermelést, a közel-keleti konfliktus okozta fennakadások közepette.
„A hét részt vevő ország úgy döntött, hogy napi 188 ezer hordós termeléskiigazítást hajt végre” – áll a közös közleményben.
A kibővített Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének kulcsországa által jóváhagyott növelést az elemzők széles körben várták.
„Az OPEC+ befejezte önkéntes termeléscsökkentéseinek leépítését. A következő kihívás a többlet kezelése lesz, amely akkor jelentkezhet, ha az exportáramlások normalizálódnak” – mondta Jorge Leon, a Rystad Energy elemzője.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a döntés „rövid távon keveset változtat a helyzeten, mert a (Hormuzi) szoros továbbra is szűk keresztmetszet. A valódi piaci hatás akkor jelentkezik, amikor az exportáramlások visszatérnek a normális szintre”.
A Perzsa-öböl menti országoknak nehézséget okoz az export növelése, mivel a Hormuzi-szoros – amelyet Irán gyakorlatilag lebénított a közel-keleti háború idején – szinte teljesen megbénult, jóllehet júniusban, egy amerikai–iráni szándéknyilatkozat aláírását követően a hajóforgalom rövid időre fellendült.
Számos OPEC+ tag nem képes annyit termelni, amennyit hivatalos kvótája lehetővé tenne, a „termelési kapacitás csökkenése” miatt, így a kvóták megemelése egyre kevésbé bír jelentéssel – mondta Giovanni Staunovo, az UBS elemzője.
Újabb szünet várható
A szeptemberi növelés, amelyben az OPEC+ tagjai közül Szaúd-Arábia, Oroszország, Irak, Kuvait, Kazahsztán, Algéria és Omán állapodott meg, lezárja a szervezet által bevezetett három termeléscsökkentő csomag közül a másodiknak a fokozatos visszavonását.
„Miután befejezték a helyreállítási kampányt, az OPEC+-nak kevés ösztönzője van arra, hogy sietve újabb kínálati változtatásokat vezessen be. Alapeseti forgatókönyvünk szerint a negyedik negyedévben szünet következik, miközben a csoport a 2027-es kvótatárgyalásokra készül” – mondta Leon a Rystad Energynél.
„Jelenleg a geopolitika elfedi a kínálatbővítés valódi mértékét. Ez sokkal világosabbá válik, amint az exportáramlások normalizálódnak” – tette hozzá.
Továbbra sem világos, hogy a csoport mikor lesz ténylegesen képes növelni olajkínálatát. Egyes tagállamok, például Irak, kifejezték szándékukat, hogy jelentősen fokoznák a termelést.
Oroszországot viszont egymást érő ukrán dróntámadások sújtják olajipari infrastruktúráján, ami visszafogja a termelést: jelenleg napi mintegy kilencmillió hordó körül alakul, szemben a napi 9,8 millió hordós céllal.
Az OPEC+ „potenciálisan nehéz tárgyalások előtt áll az új termelési kvótákról” a jövő évtől kezdve, a szeptemberi emelést követően – áll a DNB Carnegie elemzőinek értékelésében.
2022 vége és 2023 között az OPEC+ amiatt kezdett aggódni, hogy az olajárak esnek, ezért három külön körben is megállapodott a termelés csökkentéséről, összesen közel napi hatmillió hordóval fogva vissza a kínálatot.
Szaúd-Arábia, Oroszország, Irak, Kuvait, Kazahsztán, Algéria, Omán és az Egyesült Arab Emírségek – még azelőtt, hogy utóbbi május 1-jén kilépett volna a csoportból – ezt követően stratégiát váltott, és 2025-től fokozatosan növelni kezdte a kitermelést.
„Nem gondolom, hogy a kohézió jelen pillanatban veszélyben lenne” – mondta Leon, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Arab Emírségek májusi távozása rávilágított a szervezet gyenge pontjaira ezen a téren.