Kiderült, hogy az univerzum kedveli az édeset: a csillagászok a mélyűrben újfajta cukrot találtak, amely segíthet megfejteni, hogyan született meg az élet a Földön.
A csillagok közötti tér most egy kicsit édesebb lett.
Csillagászok egy olyan cukorfajtát azonosítottak az űrben, amely a málnában és az önbarnító készítményekben is megtalálható. Az erytrulóznak nevezett cukor az úgynevezett csillagközi közegben rejtőzik, amelyet a csillagok között szétszóródott, ritka gáz- és porfelhők alkotnak.
A cukor nemcsak azt szolgálja, hogy megédesítse a teát és bevonja a fánkokat. Különböző típusai energiával látják el sejtjeinket és a DNS alapvető építőelemei, a kutatók pedig szeretnék megérteni, hogyan jönnek létre a cukrok, mert az általunk ismert élet kulcsfontosságú összetevői.
A kutatók két, tányér alakú rádióteleszkóppal Spanyolországban egy, a Tejút középpontjának közelében lévő hatalmas gázfelhőről gyűjtöttek adatokat.
A gáz halmazállapotú cukrot úgy azonosították, hogy a teleszkópok jeleit laboratóriumban begyűjtött mintákkal vetették össze. Ez a legújabb, az űrben kimutatott cukorfajta, mégpedig egy olyan térségben, amelyen áthaladt a NASA két Voyager szondája, az ember alkotta eszközök közül a Földtől valaha legtávolabb jutó űrjármű.
Az eredményeket hétfőn tették közzé a Nature Astronomy című folyóiratban.
A tudósok korábban is találtak figyelemre méltó kémiai anyagokat a Tejútrendszerben, köztük a genetikai anyag építőköveit és a sejtek alkotóelemeit.
Mintegy 25 éve a Tejút központjának közelében már felfedezték a kristálycukor egyik rokonát, a NASA Osiris-Rex űrszondája által a Bennu aszteroidáról begyűjtött fekete porszemcsék pedig további cukrokat tartalmaztak, köztük a DNS egyik kulcsfontosságú összetevőjét.
Az újonnan azonosított cukor önmagában nem létfontosságú az élethez, de könnyen átalakulhat egy olyan formává, amelyről úgy vélik, kulcsszerepet játszott az élet beindításában a Földön. Emellett az eddig az űrben észlelt egyik legösszetettebb cukorféleség – mondta Erika Hamden, az Arizonai Egyetem asztrofizikusa.
„Ez egy tökéletesen tiszta példája annak az anyagnak, amely egyszerűen csak ott lebeg a galaxisban” – fogalmazott Hamden, aki nem vett részt az új kutatásban.
Ezeknek a csillagközi vizsgálatoknak a célja, hogy megértsük, miként kezdődött az élet. Távoli üstökösök vagy kőzetdarabok hozták el a Földre a nélkülözhetetlen összetevőket? Vagy a kulcsfontosságú elemek már eleve jelen voltak, és végül ebből alakult ki a Naprendszer?
Az újonnan felfedezett cukor az utóbbi elméletet erősíti. A kutatók most még több cukorfajta után szeretnének kutatni az űrben, és feltárni, hogyan alakulnak át egyik formából a másikba.
Az, hogy egy helyen is kimutathatók, arra utal, hogy nagy valószínűséggel a galaxis távoli zugaiban is rejtőznek, más fontos molekulákkal együtt – mondta a tanulmány egyik szerzője, Izaskun Jiménez-Serra, a spanyol Asztrobiológiai Központ asztrofizikusa.
„Az élet keletkezéséhez szükséges fő összetevők a galaxis más térségeiben is jelen lehetnek, ami megnyitja annak lehetőségét, hogy az univerzum más pontjain is kialakuljon az élet” – tette hozzá Jiménez-Serra.