Az Aqzhal nevű, rendkívül ritka, selymes szőrű lovat Kazahsztánban a jólét és a hatalom hagyományos jelképeként ünneplik.
Bizonyíték került elő arra, hogy a világ egyik legkorábbi lóházasítási központja Kazahsztánban volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közép-ázsiai Botai-kultúrából származó korábbi régészeti leletek alapján a lóházasítás kezdeteit Kr. e. 2200-ra tették. Az új kutatások szerint azonban a folyamat akár már Kr. e. 3500 körül megindulhatott.
A lovak története
A lovak különleges szerepet töltenek be a térség nomád kultúrájában, és egykor központi jelentőségűek voltak a kereskedelemben, a hadviselésben és a vándorlásban.
Évszázadokon át a lovak az emberek hatalmát, gazdagságát és utazási lehetőségeit jelképezték.
Az állatok segítségével települések maradtak fenn a sztyeppén, családok jutottak élelemhez, hadseregek vonultak egyik hadjáratról a másik hódításra az ázsiai síkságok végtelen térségein.
A hunok, az avarok, a magyarok és a mongolok mind a lovas közlekedésre támaszkodtak. A lovak egészen az ipari korszakig, sőt a világháborúk idején is fontos szerepet játszottak a közlekedésben és a hadseregekben.
Az ember és a ló közötti kapcsolat művészeteket ihletett, és máig élő, gazdag kulturális hagyományt teremtett. Kazahsztánban például a legtöbb nemzeti ünnepet és tömeges társadalmi eseményt ma is lóversenyek kísérik. Olyan történelmi múzeummal pedig aligha fog találkozni, ahol ne állítanák ki a híres nomád „szarvas lovat”.
Elnöki jóváhagyás
Nemrég virálissá vált Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök egyik közösségimédia-bejegyzése, miután felkereste az elnöki istállót, és beszélt az ott nevelt lovakról.
Az államfő közölte, hogy úgy döntött, személyesen győződik meg az állatok tartási és gondozási körülményeiről.
„A májusi ünnepek alatt időt szakítottam rá, hogy betérjek az istállóba, és megnézzem, hogyan gondozzák azokat a lovakat, amelyeket az elmúlt években adományoztak. Egy évvel ezelőtt Aqzhan nevet adtam egy világos színű akhal-teke csikónak. Fajtajegyei azonnal felismerhetők a külsején: magas, karcsú nyakú, finom fülű, sudár testű, tekintete tiszta. Magabiztosan mozog, és intelligensnek, nemesnek tűnik” – mondta az elnök.
Nem meglepő módon a ló külseje széles körű figyelmet keltett. Aqzhan ritka, izabellaszínű, ilyen színe csak az akhal-teke lovak mintegy 3 százalékának van, és 2025. március 30-án született Asztanában. Egy laikus számára úgy tűnhet, mintha az állat valamiféle albinizmusban szenvedne, valójában azonban nem erről van szó.
Szőre különleges optikai hatást kelt: a finom szőrszálak megtörik a fényt, selymes, már-már földöntúli fényt adva a bundájának. A sztyeppei kultúrában az izabellaszínű ló mindig is jó jelnek, a szerencse és a jólét hírnökének számított. Ez nem is csoda, hiszen ez az árnyalat az akhal-teke fajtában is rendkívül ritka.
Ragyogó színe és nemes megjelenése témává vált a közösségi médiában és a nemzetközi magazinokban.
„Aqzhan nem csupán a Nagy Sztyeppe égi lova” – írja egy helyi kazah napilap. „Ő a modern Kazahsztán metaforája, ahol a polgári felelősségvállalás és az erkölcsi értékek kulcsszerepet játszanak a városi identitás és a nemzeti öntudat formálásában.”
Az Aqzhan név – „Tiszta lélek” – egy új korszak jelmondataként hangzik. Olyan korszaké, amelyben az igazi luxus az, ha valaki a mindennapokban is őszinte, környezettudatos és felelősségteljes tud maradni.
A kazah hagyomány szerint az államfő, Tokajev az Elnöki Istálló patrónusa. Számos különleges ló található itt, köztük olyanok is, amelyeket külföldi vezetők ajándékoztak, például az arab telivérek, amelyeket Katar adományozott Kazahsztánnak. Az elnök hangsúlyozta, hogy rendszeresen ellátogat az istállóba, és személyesen is részt vesz az állatok gondozásában, etetésükben.
Tokajev ismételten hangsúlyozta a lovak jelentőségét a kazah kultúrában. Mint mondta, a lovak hagyományosan különleges helyet foglalnak el az emberek életében, ezért a lótenyésztés és a lovassportok fejlesztése kiemelt figyelmet érdemel.
Gyakran a lovak gondozását használja fel arra, hogy népszerűsítse a lovassportokat, ugyanakkor felhívja a figyelmet az állatjogi kérdésekre. Arra buzdítja az embereket, hogy zéró toleranciát tanúsítsanak a bántalmazással szemben, és következetesen büntetőjogi felelősségre vonást követel az elkövetők számára.
Az elmúlt tíz hónapban Kazahsztán sikeresen lezárta a Przsevalszkij-ló sztyeppére való visszatelepítésének első szakaszát – ez az a fajta ló, amelyet hagyományosan a modern háziló genetikailag érintetlen ősének tartanak.
A modern tudomány azonban úgy véli, hogy csupán az egyik ős a sok közül. Akárhogyan is, a vadlovak átfogó visszatelepítési programon mennek keresztül a közép-kazahsztáni Altyn Dala Állami Természetvédelmi Területen. Miután helyben 200 éve kihaltak, nemzetközi összefogással 22 lovat hoztak át európai tenyészközpontokból a rezervátumba, azzal a céllal, hogy 2029-re mintegy 40 egyedből álló, önfenntartó populáció alakuljon ki.