Ukrajna jelentősen fokozta csapásait az orosz megszállás alatt álló Krímben és környékén lévő katonai és energetikai célpontok ellen, amit Kijev tudatos stratégiájának tartanak.
Az Ukrajna elleni orosz invázió első szakasza, amely 12 évvel ezelőtt indult, a Krím annektálásával kezdődött; ez a Fekete-tengerbe benyúló, stratégiailag fontos félsziget Ukrajna déli részén található.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Azóta Ukrajna ismételten hangsúlyozta, hogy Kijev számára a háború addig nem tekinthető teljesen befejezettnek, amíg a Krím felszabadítása, ukrán szuverenitás alá helyezése és az őshonos krími tatár közösségnek való visszaadása meg nem történik.
Moszkva számára a Krím az Ukrajna elleni invázió és háború legértékesebb zsákmánya, és alighanem ez az a terület, amelyről Oroszország legutoljára – ha egyáltalán – lenne hajlandó lemondani.
Az ukrán dróntámadások fokozódó intenzitásával és hatékonyságával azonban Kijev most arra törekszik, hogy elszakítsa a Krímet az orosz ellenőrzéstől, és a lehető leginkább ellehetetlenítse az orosz megszállók életét a félszigeten.
A 2022 februárjában indított, teljes körű orosz invázió első napjai óta Ukrajna rendszeresen indít rakéta- és dróntámadásokat, hogy megingassa Moszkva ellenőrzését a térség felett.
Az ukrán hadsereg több orosz hadihajót is elsüllyesztett a Fekete-tengeren és krími támaszpontjaikon, amivel megbénította Moszkva haditengerészeti képességeinek egy részét, és arra kényszerítette Oroszországot, hogy flottáját Novorosszijszkba telepítse át.
Ukrajna módszeresen vette célba a lőszerraktárakat, a repülőtereket, valamint Putyin féltve őrzött infrastrukturális eszközét, a Kercsi hidat, amely az Oroszországhoz csatolt Krím és Oroszország egyetlen közúti-vasúti összeköttetése.
A hidat 2022 októberében egy teherautóba rejtett robbanószerkezet találta el, öt ember halálát okozva, két hídszakaszt lerombolva és hónapokig tartó helyreállítási munkákat szükségessé téve. További támadások érték a hidat 2023-ban és 2025-ben is.
Mostanra Kijev Oroszország krími erőinek ellátási képességét veszi célba, és fokozatosan tarthatatlanná igyekszik tenni a katonai műveleteket és Moszkva jelenlétét a félszigeten.
A szárazföldi utánpótlási útvonalak elvágása
A Krím földrajzi elhelyezkedése stratégiai szempontból kulcsfontosságú, ugyanakkor szokatlanul összetett: Ukrajna szárazföldi területe, Oroszország és a tágabb Fekete-tenger térsége között fekszik.
Északon a Krímet a Moszkva által megszállt dél-ukrajnai területekhez egy szűk szárazföldi folyosó köti a Perekop-földszoroson át, valamint utak és vasútvonalak hálózata, amely a 2022 óta megszállás alatt álló Herszon régió részein halad át.
Moszkva ezeket a szárazföldi utánpótlási útvonalakat használja csapatok, lőszer és üzemanyag szállítására a félszigetre. Kijev éppen ezt a térséget támadja rendszeresen, hogy megzavarja ezeket az utánpótlási vonalakat.
Ukrajna csütörtökön megerősítette, hogy egy támadás során 50, üzemanyagot és lőszert szállító katonai teherjárművet semmisített meg az orosz megszállás alatt álló, a Krímet Ukrajna szárazföldi részével összekötő armianszki hídon.
Az oroszok által kinevezett, megszállt Herszon régió vezetője, Volodimir Szaldo további találatokat is megerősített, mondván, hogy az ukrán erők több, a megszállt Herszon régiót a Krímmel összekötő hidat is eltaláltak: a megszállt Preobrazhenka és Myrne közelében, az Észak-krími-csatorna felett átívelő hidat, a Perekop–Armianszk közötti közúti hidat és a Stavkyhoz vezető közúti hidat.
Ezek a hidak az Észak-krími-csatorna felett, illetve az M-17-es, Armianszkot Oleskivel összekötő főútvonal mentén helyezkednek el.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) agytröszt megerősítette, hogy az ukrán erők fokozzák a közepes hatótávolságú csapásmérő hadjáratot az orosz szárazföldi utánpótlási útvonalak ellen a megszállt dél-ukrajnai területeken.
Az ISW szerint Kijev megzavarja Oroszország azon képességét, hogy biztonságosan használja a Délnyugat-Oroszországból a megszállt Krímbe vezető utánpótlási útvonalakat.
„Az ukrán csapásoknak az orosz szárazföldi utánpótlási útvonalak ellen várhatóan láncreakciószerű hatásuk lesz a fronton, és megnehezíthetik az orosz offenzív műveletekre való felkészülést is.”
Súlyosbodik az üzemanyagválság
Oroszország három fő csatornán keresztül látja el krími erőit benzinnel, dízellel és repülőgép-üzemanyaggal: közúti és vasúti tartálykocsikkal a Kercsi hídon át Oroszországból, tengeri szállítmányokkal, valamint a megszállt dél-ukrajnai területeken áthaladó szárazföldi útvonalakon keresztül.
Ahogy Ukrajna egyre gyakrabban veszi célba ezeket az összeköttetéseket drónokkal és precíziós csapásokkal, Kijev erői a 2014-es, nemzetközi jogot sértő orosz annektálás óta a legsúlyosabb üzemanyagválságot idézték elő a Fekete-tengeri félszigeten.
A Kreml ritka nyilvános elismerésben ismerte be a probléma súlyosságát. Az oroszok által kinevezett krími megszálló hatóságok az elmúlt hetekben egyre szigorúbb korlátozásokat vezettek be a benzinvásárlásra.
A megszállt Szevasztopol úgynevezett kormányzója, Mihail Razvozsajev szerdán közölte, hogy a szevasztopoli megszálló adminisztráció nem tudott újabb QR-kódokat kiadni üzemanyag-vásárlásra, mert az üzemanyagszállító teherautók kedden „meg nem nevezett okokból” nem jutottak el Szevasztopolba.
Razvozsajev június 6-án olyan szabályt vezetett be, amely szerint a megszállt Szevasztopolban benzint csak előre megvásárolt QR-kóddal lehet venni; a kódhoz a lakosok kizárólag az orosz állami ellenőrzés alatt álló Max üzenetküldő alkalmazáson keresztül juthatnak hozzá.
A megszálló hatóságok a korábbi napi 20 liter helyett heti 20 literre szigorították a mennyiségi korlátot is, mivel a hiány egyre súlyosabb.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a Krímet Oroszországtól – mondja a dróncsapatok parancsnoka
Ukrajna pilóta nélküli rendszerekért felelős haderőnemének parancsnoka, Robert Brovdi szerint Ukrajna célja, hogy az elfoglalt Krímet elszigetelje Oroszországtól azáltal, hogy megzavarja a félszigethez vezető kulcsfontosságú katonai utánpótlási útvonalakat.
Brovdi, aki a „Madyar” hívójelet használja, elmondta, hogy az ukrán csapások nyomán az elmúlt két hétben 71 százalékkal csökkent az orosz katonai teherszállítás az R-280-as, „Novorosszija” nevű autóúton, amely Oroszországot az elfoglalt Krímmel köti össze a szintén megszállt Mariupolon, Berdjanszkon és Melitopolon keresztül, az Azovi-tenger partján.
„Egy hónapon belül teljes ellenőrzésünk alá vonjuk ezt az utat” – fogalmazott Brovdi.
Kifejtette, hogy Ukrajna tágabb célja az, hogy egyre nehezebbé tegye az orosz csapatok és a védelmi iparban dolgozók tevékenységét a Krímben és Ukrajna más megszállt területein.
„Olyan feltételeket teremtünk, amelyek rendkívül megnehezítik, hogy bármilyen katonai személyzet vagy a védelmi iparban dolgozók a Krímben, az ideiglenesen megszállt területeken maradjanak, vagy használják az oda vezető útvonalakat” – mondta Brovdi.
„A közeli jövőben elszigeteljük a Krímet.”